Brutális drágulás a nyakunkon

A vírusjárványnak, illetve a február 24-e óta zajló orosz-ukrán háborúnak minden egyes ember megissza a levét: brutálisan drágulnak az energiahordozók, a csillagos egekben a műtrágya előállításához szükséges földgáz ára. Ez élelmiszerdráguláshoz, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig akár élelmiszerhiányhoz is vezethet.

Riasztóan mozog az energiahordozók piaca: Romániában hét lej fölött van mind a benzin, mind a gázolaj ára, a prémium kiszerelések pedig a nyolclejes határt is túllépték. Ennek oka, hogy hétfőn történelmi csúcson járt a fekete arany hordónkénti ára, mindkét fő típus (Brent, illetve WTI) átlépte a 130 dolláros pszichológiai határt. Sőt, a tőzsdék nyitásakor 139 dollárig kúszott, ami a 2008-as rekordértéket jelenti.

Ennek oka a felelőtlen politikai kijelentések: az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy olajembargót vezet be Oroszországgal szemben, és ezt az sem árnyalja, hogy Németország és Magyarország bejelentette: nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Nem késett a Kreml válasza sem: Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint az új húzás azt fogja eredményezni, hogy egy hordó kőolaj hamarosan 300 dollárba kerülhet.

Szakértők optimistábbak: szerintük az oroszokra kivetett embargó „csak” 200 dollárig tornászhatja fel az árakat. Ha mindez nem lenne elég, szintén hétfőn minden eddigi rekordot megdöntött a földgáz ára is: 24 óra alatt 79 (!) százalékot emelkedett, ami megawattonként 345 eurós, ezer köbméterenként pedig elképesztő, 3600 dolláros árcímkét eredményezett. Az üzemanyag és a földgáz elengedhetetlen a mai, modern mezőgazdasághoz: egyik a munkálatok elvégzésénél nélkülözhetetlen, a másik a megfelelő terménymennyiség eléréséhez szükséges műtrágya előállításának fő komponense. Mezőgazdálkodók, forgalmazók és szakértők szerint is nehéz idők következnek.

A helyzet a lehető legrosszabb

Becsek László mezőgazdálkodó, a Biofarm Kft. tulajdonosának az irodájában folytatott beszélgetésen jelen volt Dumitru Silviu, a Kwizda Agro Románia értékesítési menedzsere is. A multinacionális cég vegyszerek, vetőmagok, de műtrágya forgalmazásával is foglalkozik, így Dumitrunak jó rálátása van az aktuális piaci helyzetre.

„A helyzet egyáltalán nem jó, ami az európai műtrágyaimportot illeti. Ez nem csak a műtrágyára, hanem a teljes mesterséges tápanyagspektrumra érvényes. A konfliktusok, háborúk a piacok instabilitását okozzák, ezt történik most is. A mezőgazdaság nagyon meg fogja érezni az orosz-ukrán háborút, mivel Ukrajna nagyon fontos szereplője volt például a napraforgó- és a gabonatermelésnek, akárcsak Oroszország is – mondotta a menedzser.

Dumitru Silviu szerint a műtrágyák ára történelmi csúcson van. „Soha nem láttunk ilyen árakat a tápanyagok piacán. Jelenleg (az interjú múlt héten készült – szerk.) megállt ugyan a növekedés, de nincsenek tranzakciók. Szerintem a nagytermelők zöme már megvásárolta a műtrágyát, de úgy becsülöm, március végén, április elején súlyos hiány alakulhat ki a piacon, mivel a műtrágya zöme a Fekete-tengeren érkezett, ami most hadászati terület” – magyarázta.

Árbecslésekbe nehéz most bocsátkozni, mivel sok az ismeretlen tényező, elég csak a folyamatosan dráguló szállítást említeni. „Jelenleg 3500-3600 lej áfa nélkül egy tonna műtrágya, de ezen nincs rajta a szállítási költség. A végső ár szerintem 4500 lej fölé mehet. Múlt év szeptemberéhez képest így megduplázódott” – fejtette ki Dumitru Silviu, hozzátéve: az év korábbi periódusához képest az ár megháromszorozódott, sőt megnégyszereződött. „Úgy vélem, a piac hosszú keze végül egyensúlyba hozza a dolgokat, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a műtrágya-előállítás két fő komponensének – a földgáz és a villamos energia – értéke a csillagos egekben van. Sajnos ez az egyensúly rendkívül lassan áll be, nem tudom, mi fog történni az Azomureș-sel (a fő belföldi műtrágyagyártó – szerk.), illetve mit eredményez az ukrajnai és az orosz kiesés. Annyi biztos, hogy az áremelkedést azok a vidékek szenvedik meg a legjobban, ahol a fő megélhetési forrást a mezőgazdálkodás jelenti, és egyelőre nem látom, hogy érdemben ki tudna fellépni az érdekükben” – summázott.

Áremelkedések jönnek

Becsek László tavaly megvásárolta a farmja működéséhez szükséges műtrágyát, de már ő is emelt áron jutott hozzá. „Nagyobb költségekkel dolgozunk tovább, ami a késztermék árában is megnyilvánul majd. Aki ezt nem tette meg, azokkal nem tudom, mi fog történni. Annyi biztos, hogy sok franciaországi és belgiumi krumplitermelő, mivel nem szerezte be a műtrágyát, lemond erről a kultúráról, és tavaszi gabonaterményekre tér át, amelyek nem annyira műtrágyaigényesek. Nem tudjuk, mennyi lesz a behozatal, de attól tartok, ha az Azomureș újra is indul, nem fog tudni időben szállítani erre a szezonra” – magyarázta a nagytermelő, kiemelve: dráguláshullám várható.

„A krumplitermelésben a legnagyobb anyagi bevitel a műtrágya, ezért biztos, hogy az ára, de ugyanakkor más élelmiszereké is robbanni fog. Ezt egyrészt a felhasznált hordozók drágulása, illetve a műtrágyahiány miatti kisebb terménymennyiség fogja okozni. A termékek ára nem fog a műtrágyával párhuzamosan drágulni, de én egy minimum 50 százalékos áremelkedést vetítek elő” – vázolta a nem túl biztató helyzetet Becsek.

Dumitru Silviu ennél borúlátóbb, szerinte a megdrágult üzemanyagok miatt, a sokkal kisebb vegyszerhasználat okán (vegyszerezés helyett inkább gépi munkával gyomtalanítanak – szerk.) 50 százaléknál jóval magasabb lesz az árrobbanás. Becsek László úgy véli: ez a másik ágazatot, az állattenyésztőket is érinti, hiszen a megdráguló takarmány ára láncreakciót indít be. Az árakat ugyanakkor az időjárás is befolyásolja: ha kedvező lesz, akkor az nagyobb hozamot eredményez, így nem lesz annyira durva a drágulás, ellenkező esetben még ezzel is számolni kell. A támogatások a végtermék árának mindössze két százalékát teszik ki – magyarázta kérdésünkre a Biofarm tulajdonosa.

Romániának ezek mellett is nagy baja van a burgonyatermelés terén – fejtette ki Becsek, aki január elsejétől vette át a Román Farmerek Klubjának (Clubului Fermierilor Români) elnöki tisztségét. „Az 1980-as években az országban 400 ezer hektáron termeltek burgonyát, a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) adatai szerint ez tavaly 32 ezer hektárra zsugorodott, ebből viszont csak 19 ezer hektáron termett étkezési, ősszel elraktározható pityóka. A többi területen ipari feldolgozásnak megfelelő termény volt. Mi (a klub – szerk.) javaslatokat fogalmaztunk meg, hogy legalább 56 ezer hektárra tornásszuk fel ezt a számot, ami lefödné a belföldi fogyasztást.”

A hazai burgonyafogyasztásnak jelenleg 30 százalékát termeljük meg itthon, a többit külföldről importáljuk, a tévhitekkel ellentétben elsősorban Egyiptomból. Ez egymagában 65 millió eurós költségvetési hiányt okoz. „Azt javasoltuk, az állam támogassa a megfelelő minőségű vetőmag beszerzését, vezessen be termelékenységi bónuszt, ami stimulánsként hatna, az öntözővízhez való hozzáférést kértük, illetve támogatást tárolókapacitás fejlesztésre – folytatta Becsek. – Ha ezeket nem veszik figyelembe, akkor azt kockáztatjuk, hogy öt éven belül a pityóka behozatala 90 százalékra emelkedik.”

Arra is emlékeztetett, hogy a járvány miatt bevezetett határzárak miatt a pityóka ára pillanatok alatt egy lejről tízre, a piacokon 12 lejre emelkedett. „A lakosságnak tudnia kell, hogy amennyiben a belföldi termelés tovább csökken, akkor drágul a második kenyerünk, ami de facto a stratégiaiélelmiszer-kategóriába tartozik” – tette hozzá.

Nem szorulunk gabonaimportra

Könczei Csaba képviselő – korábban a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója – érdeklődésünkre kifejtette: legalább gabonából nem szorul behozatalra Románia. „Az kétségtelen, hogy a kialakult helyzet súlyosan érinteni fogja a gazdálkodókat, a drágulás pedig az egész lakosságot” – magyarázta, véleménye pedig minden egyébben egybecsengett a két interjúalanyunkéval.