Büntetnék a „hasból írt” villanyszámlázást

Virgil Popescu energetikai miniszter a bukaresti sajtónak félhivatalosan megígérte, megoldásokat keresnek arra, hogy rendszabályokkal, vagy akár külön törvénnyel megakadályozzák azt, hogy az áramszolgáltatók előzetes becslések, valószínűségmutatók alapján számlázzák a fogyasztást.

Amióta létszámcsökkentések és egyéb okok miatt a villanyáramszolgáltató cégek nem havonta, hanem sokkal ritkábban olvasnak villanyóra-állásokat, és ahol nincsenek felszerelve „okos mérőórák”, az év java részében a fogyasztás „estimare” címszónál jelenik meg, és a számlázás is ennek alapján történik. Legtöbbször az előző év párhuzamát követik, vagyis például januárra annyit írnak be, amennyi volt az előző évi januári fogyasztás az adott címen. Az eljárás sok háztartásnál szinte észrevétlen marad, mert valóban hasonló a fogyasztás, némely esetekben azonban durva eltérések lehetnek. Ismerünk olyan konkrét (dokumentumokkal igazolható) esetet, hogy a tömbházlakásban az egyik télen naponta működött a villanymelegítő (olajos fűtőtest), ami jelentős mértékű  villanyfogyasztással járt. A következő télen a tulajdonos egyáltalán nem használt villanymelegítőt, de a számla pontosan megegyezett az előző téli hónapokéval. A tulajdonos panaszt nyújtott be, amit jogosnak elismertek, és csaknem fél évig a számlán mínusz érték jelent meg, tehát nem kellett fizetni.

Az energiaügyi miniszter saját maga is észlelte a lakcímére kiküldött villanyszámlán, hogy becslések alapján kellene fizetnie, ami voltaképpen az áramszolgáltató megelőlegezése, a majdani kiegyenlítődésig. Ezáltal még világosabbá váltak számára a jelenséggel szembeni lakossági panaszok. Törvénytelennek nevezte azt, hogy a szolgáltató előleget kér az ügyfeleitől akkor is, ha nincs fogyasztás, vagy az kisebb a becslés alapján történt számlázás értékénél. „Az emberek pénzét használják. Nem létező fogyasztásért kérnek pénzt előlegbe. Szerintem ez egyfajta csalás, szélhámosság”, mondotta Virgil Popescu, aki a fogyasztóvédelmi hivatalok és az energetikai szolgáltatásokat felügyelő hatóság figyelmébe ajánlja az ügyet, mindkettő rendelkezik bírságoló jogokkal, hatáskörökkel is. A lakosság a szolgáltatónál vagy a fogyasztóvédelemnél tehet panaszt, amennyiben valaki túlkapásokat észlel.

(bl)