Cîţu: 9,1%-ra nő az államháztartási hiány a költségvetés-kiigazításkor

A rövidesen elfogadásra kerülő költségvetés-kiigazítás nyomán a bruttó hazai termék (GDP) 9,1%-ára fog emelkedni az államháztartási hiány – jelentette be szerdán Florin Cîţu pénzügyminiszter.

„A pénzügyi tárca által javasolt költségvetés-kiigazítás szerint az államháztartási hiány a GDP 9,1%-ára, azaz 96 milliárd lejre nő, a gazdaság 4,2%-os zsugorodása mellett. Év elején 4,2%-os növekedéssel számoltunk, most 4,2%-os csökkenésnél tartunk. Ez a nyolc százalékos különbség természetesen meglátszik a deficiten is, amely várhatóan ötmilliárd lejjel növekszik” – közölte a miniszter szerdai sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető szerint a hiány növekedését elsősorban az okozza, hogy úgy döntöttek, hogy a cégek 2020 márciusa és októbere között felhalmozott adósságát újraosztják, és ennek következtében az év utolsó felében 4,2 milliárd lej behajtatlan maradt.

„Becsléseink szerint e döntés értelmében ezt az összeget nem vételezzük be, ám ez a pénz a vállalatoknál, a gazdaságban maradt”- magyarázta a miniszter.

Az idei harmadik költségvetés-kiigazítással kapcsolatban Cîţu elmondta: a büdzsé kiadásai növekedni fognak, a prioritások közé az egészségügyet, a szociális ellátást, az oktatást és a beruházásokat sorolta.

A pénzügyminiszter által bemutatott adatok szerint az egészség- és társadalombiztosítási alap költségvetését 1,1 milliárd lejjel egészítik ki, a helyi fejlesztések országos programjában (PNDL) benyújtott számlák törlesztésére pedig egymilliárd lejt utalnak át. Vissza nem térítendő külső finanszírozásból 1,1 milliárd lejt különítenek el a mezőgazdasági támogatásokra, és további 160 millió lejt az aszály sújtotta növénytermesztési ágazat gazdáinak kártalanítására. A kormány rendelkezésére álló tartalékalapot 1,2 milliárd lejjel egészítik ki.

A társadalombiztosítási költségvetést mintegy 1,8 milliárd lejjel bővítik a nyugdíjak újraszámításából származó, valamint a koronavírus-járvány negatív hatásainak leküzdésére elfogadott aktív intézkedésekkel (kényszerszabadság, a bruttó bérek 41,5%-ának megfelelő állami támogatás, és a csökkentett munkaidő, a kurzarbeit bevezetése) járó kiadások fedezésére.

A költségvetés bevételeit ez év végére mintegy 337 milliárd lejre, a GDP 32,2%-ára becsülik, amelyből 298 milliárd lej, vagyis a GDP 28,4%-a a gazdaságból származik, 32 milliárd lej pedig vissza nem térítendő forrásokból.

„A költségvetés bevételei, és ennek a gazdaságból származó hányada egyaránt magasabbak, mint a tavalyi költségvetési bevételek. Becsléseink szerint, az idei gazdasági válság idején, amikor a gazdaság 4,2%-kal zsugorodott, nagyobbak lesznek a költségvetési bevételek, mint tavaly, amikor bővült a gazdaság. Nagyon gondosan ügyeltünk arra, hogy az év folyamán minden számlánkat időben kifizessük” – hangsúlyozta Florin Cîţu.

A miniszter szerint idén az állami beruházások becsült értéke 55 milliárd lej, ami az elmúlt tíz évben beruházásra fordított legmagasabb összeg.

„Tíz hónap után a beruházások összege 35,4 milliárd lej, ami több, mint 2016-ban, 2017-ben, vagy akár 2018-ban az egész esztendő alatt befektetésre fordított összeg” – mutatott rá a miniszter.

Elmondta: csaknem minden nemzetközi intézmény pozitív irányba módosította előrejelzését a román gazdaság visszaesését illetően, a kezdeti mínusz 6-9 százalékos becslések mára mínusz 4-4,2 százalék körül állapodtak meg.

Emlékeztetett: az évet a GDP 3,6%-ának megfelelő hiánnyal, de 4,2%-ra becsült gazdasági növekedés reményével kezdtük. A koronavírus-járvány miatt márciusban került sor az első költségvetés-kiigazításra, amikor is a költségvetési hiány a GDP 6,7%-ára nőtt. Figyelembe véve a költségvetés végrehajtását, még egy kiigazítást hajtottak végre, ami a GDP 8,6%-ára növelte a költségvetés hiányát – részletezte a pénzügyminiszter.

Florin Cîţu véleménye szerint jövőben a költségvetés GDP-arányos hiánya 7%-ra csökken.

(Agerpres)