Csökkennek az ingatlanárak

A hitelek odaítélésének szigorítását kéri a hazai bankoktól a Román Nemzeti Bank (BNR), amely szerint egyes magánszemélyek esetében jelentős a jövedelem-kiesés kockázata és félő, hogy nem tudják törleszteni részleteiket.

A Román Nemzeti Bank szerint a koronavírus-járvány miatt csökkennek a hazai vállalkozások jövedelmei, ezáltal a következőkben a vártnál kisebb osztalékot kapnak a tulajdonosok. A jegybank szerint a másik kockázat, hogy csökken a bérbe adott lakások iránti kereslet, mérséklődnek a lakbérárak, emiatt csökken a bérlemény-tulajdonosok jövedelme is, derült ki az Economica.net gazdasági portál által megszerzett levélben. Ebben a jegybank arra szólítja fel a Romániában működő pénzintézeteket, hogy a hitelek odaítélésekor az eddiginél kisebb arányban vegyék figyelembe a hitelezettek osztalékból, ingatlanbérből és szellemi jogdíjból származó bevételeit. A pénzintézetek az erre vonatkozó új szabályzatot december 20-ig kell elküldjék a Román Nemzeti Banknak, amelynek jóváhagyása után életbe kell azt ültetniük.

A jegybank figyelmeztetése azt mutatja, hogy valós az aggodalom, amely szerint a járvány és a korlátozó intézkedések jelentős bevételkiesést okoznak cégeknek és magánszemélyeknek, így jövő évben sokak számára nehéz lesz törleszteni a banki hitelrészleteiket. A hazai pénzintézetek a hitelezettek eladósodottsági rátájának kiszámításakor átlag 80 százalékos arányban veszik figyelembe a fizetésen kívüli jövedelmeket – osztalék, ingatlan- és területbér, szerzői jogdíj stb. –, és a jegybank által kért szigorítás után ez az arány 60–70 százalékra csökkenhet, ami azt jelenti, hogy a hitelt igénylő bevételeit kisebb arányban veszik figyelembe, így a bankok által adott kölcsön értéke is csökken.

A jegybank úgy próbálja csökkenteni a „bedőlt hitelek” kockázatát, hogy megszabja: egy személy törlesztőrészlete a jövedelmének 25–35 százaléka lehet, hogy az illetőnek maradjon pénze minden más jellegű kiadásának fedezésére. Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint a hitelezés szigorítása nem érinti azokat, akik kizárólag fizetésből élnek, hiszen ezt a jövedelmet száz százalékban figyelembe veszik, ám kisebb értékű kölcsönt kaphatnak azok, akiknek bevételei fizetésen kívüli forrásokból származnak, mert esetükben valóban fennáll a jelentős jövedelem-kiesés kockázata, és a jegybank elemzői úgy ítélik meg, a nem kiszámítható jövedelmek csökkennek a válság hatására.

Bordás rámutatott: vannak magánszemélyek, akiknek nagy az ingatlanvagyonunk és nagy összegeket kapnak lakbérből, vagy a jól menő vállalkozásból osztalékként kapnak jelentős összegeket, és ezek a személyek banki hiteleket igényelnek például ingatlanvásárlásra. A sepsiszentgyörgyi banki szakértő szerint a 2008-as gazdasági válság tapasztalata is azt bizonyítja, hogy amikor baj van, megzuhannak az ingatlanárak. A jegybank felszólítása pedig azt jelenti, elemzői szerint jövőre csökkeni fognak az ingatlanárak, tehát aki lakást szeretne vásárolni, számolhat ezzel!

Az  igazgatóhelyettes szerint válság idején a pénzintézetek nagyobb szigorral adnak hiteleket, és ez az óvatosság már érezhető a hosszú lejáratú és nagy értékű kölcsönök esetében. Rámutatott: a bankok legnagyobb kiadását az alkalmazottakkal járó költségek jelentik, ezért a pénzintézetek többsége csökkenteni próbálja a humánerőforrással járó kiadásait és a hiteligényléseket központilag bírálja el. Ezzel az a gond, hogy a bankok többsége kizárólag statisztikai alapon hoz döntéseket, nem készítenek egyéni elemzéseket, ami célravezetőbb lenne a hiteligénylő fizetési képességeinek megállapítása esetében.