Egyre több földet vásárolnak a külföldiek

Aggasztóak az elmúlt több mint egy évtized során végbement masszív külföldi földvásárlások Romániában. Becslések szerint az ország tízmillió hektárnyi termőföld területének negyven százaléka már külföldiek tulajdonába került.

Ennek oka, hogy Romániában viszonylag olcsón, hektáronként átlag 4500 euróért vásárolható termőföld, miközben Németországban a megművelhető területek hektárjáért 25.000 – 60.000 eurót kell lepengetni.

Bár a törvényhozók és hatóságok próbálták megfékezni a külföldiek földvásárlásait, nem­igen jártak sikerrel, hiszen még a 2014-ig érvényben lévő vásárlási moratórium idején is kerültek „idegen” tulajdonba földterületek, amikor a külföldiek a Romániában bejegyzett cégeiken keresztül vásároltak. A 2014-ben elfogadott földtörvény pedig azzal próbált – nem nagy sikerrel – akadályt állítani, hogy elővásárlási jogokat biztosított a társtulajdonosoknak, a szomszédoknak, bérlőknek, a településen élő más gazdáknak és a román államnak.

Hátráltatott agrárium
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy nemrégiben közölt tanulmánya a kelet-európai országokban vizsgálta a termőföldek kiárusításának helyzetét, és az ezzel együtt járó élelmiszerbiztonsági kockázatokat. A kutatás megállapítja, hogy Kelet-Európa agráriparát hátráltatják a termőföld-kiárusítások, mivel a külföldi befektetők kiszorítják a helyi közösségeket a termőföld használatából, a hazai kisgazdák agrártámogatások hiányában versenyképtelenné válnak. Ennek élelmiszerbiztonsági kockázatai is vannak, hiszen a külföldiek által felvásárolt földekről betakarított termények jelentős része a külföldi piacra kerül, miközben a fogyasztók kénytelenek külföldről behozott élelmiszereket vásárolni, amelyeknek a minősége kevésbé ellenőrizhető.

A kutatók rámutatnak, hogy Romániában a lakosság 47 százaléka él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40 százaléka mezőgazdasági alkalmazott, a mezőgazdasági termékek mégis az ország össztermékének (GDP) alig 13,4 százalékát teszik ki. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága megrendelésére 2015-ben készült kutatás azt állapította meg, hogy a hazai termőföldek közel 40 százaléka (!) került külföldi tulajdonba. A BBTE tanulmánya megállapítja, hogy a folyamatot az fékezhetné, ha javítanák az adás-vételi ügyletek átláthatóságát, szigorítanák azok feltételeit, és ha a kormányok következetes támogatási rendszert alakítanának ki a kisgazdák és vidéki termelők számára.

Székelyföldet megvédi berendezkedése
Háromszéken 186.000 hektárnyi szántó, legelő, kaszáló és gyümölcsös terület van, nagy többsége helyi gazdák tulajdonában. A megye termőföld-piacára az jellemző, hogy a helybéli nagygazdák vásárolják meg az általuk bérelt vagy szomszédos területeket. Az elmúlt időszakban megfigyelhető egy terület-összevonási folyamat, egyre inkább nagy, összefüggő táblákon gazdálkodnak a farmerek.

Székelyföldön néhol az is megfigyelhető, hogy a gazdák a pillanatnyi haszon reményében túladnak a termőföldeken, ezeket közvetítők vásárolják meg, és többszörös áron továbbadják befektetőknek. Ezáltal kihúzzák a vidéki emberek lába alól a talajt, megszűnnek a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok. Ez a veszély főként a nyugat-erdélyi, partiumi és bánsági régiót érinti, ahol nagy egybefüggő területek vannak. Tánczos Barna Hargita megyei szenátor azt tartaná megoldásnak, ha a jogi személyeknek megtiltanák, hogy 500 hektárnál nagyobb területet vásároljanak. <<