Előnyök és hátrányok

A vakációs jegyek csúcsra járatják a hazai turizmust, ám a foglalások számának növekedése miatt nőnek a legnépszerűbb szálláshelyek árai. Szakemberek szerint, aki rendelkezik üdülési csekkel, annak érdemes élni az előfoglalás lehetőségével, és mihamarabb lefoglalni a jövő évi nyaralását, így kompenzálhatja a drágulást, akár 25 százalékot is spórolhat.

A Travelmint.ro szállásközvetítő portál elemzése szerint 2017 óta 55 százalékkal emelkedtek a hazai szálláshelyek árai, tavalyhoz képest 9 százalékos volt a drágulás. Jelenleg a bukaresti szálláshelyek a legdrágábbak, a háromnapos tartózkodásért 300 eurót is elkérnek. A fővárosi árakat a tengerparti és Duna-deltai szálláshelyek követik, ahol háromnapos üdülésért átlag 287 eurót kell kifizetni. A hazai gyógyfürdőkben eltöltött háromnapos üdülés átlag 240 euróba kerül. A Travelmint szerint az áremelkedés nemcsak az érdeklődés növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy sokan a magasabb szintű hoteleket választják, vagy extra szolgáltatásokat is vásárolnak a vakációs jegyekre. Ehhez igazodva sok szálláshely programokat is kínál, így a Duna-deltában csónakázást, a gyógyfürdő-központokban pedig wellness-szolgáltatást is belefoglalnak az árakba.

A szállásközvetítő portál elemzésének megalapozottságát azonban megkérdőjelezi a Székelyföldi Desztináció Menedzsment Klaszter (TDM) elnöke. László Endre bátor dolognak tartja egy felmérés alapján általánosítani. A háromszéki turisztikai szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok helyen nem emelkedtek a szálláshelyek árai. Szerinte Erdélyben a drágítás sehol nem haladta meg a tíz százalékot, a tengerparton történhetett nagyobb mértékű áremelkedés.

Herman Rosner sepsiszentgyörgyi turisztikai szakember természetes jelenségnek tartja az árnövekedést, hiszen piacgazdaságban a kereslet-kínálat határozza meg az árakat, illetve a foglalások számának növekedése miatt a szálláshelyek több személyzetet kellett alkalmazzanak, hogy megfelelő módon ki tudják szolgálni vendégeiket. Másrészt a minimálbér és az energia árának emelkedése is hozzájárult a drágításhoz, magyarázta a szakember. Ugyanakkor visszaélésnek tartja, hogy egyes szálláshelyek – főként a tengerparton – nagyobb árakat szabnak azoknak a vendégeknek, akik vakációs jegyekkel fizetnek. Rámutatott, ez a gyakorlat törvénytelen, akárcsak az is, ha kezelési költségekre hivatkozva magasabb árat kérnek attól a vendégtől, aki készpénz helyett bankkártyával fizetne.

A sepsiszentgyörgyi turisztikai szakember évekkel ezelőtt egyik kezdeményezője volt a vakációs jegyek bevezetésének. Egyrészt azért szorgalmazta az alkalmazottak ilyen módon való jutalmazását, hogy kimozduljanak otthonról, kipihenjék magukat, feloldják a munkahelyi stresszt és kevesebbet költsenek gyógyszerre, másrészt mert a hazai szálláshelyek kihasználtsága átlagosan alig 28–29 százalékos volt. Az üdülési csekkeknek köszönhetően viszont legalább megkétszereződött a foglalások aránya, így a szálláshelyeken nőtt az alkalmazottak száma is.

Az üdülési csekk bevezetésével hatalmas infúziót kaptak a hazai turisztikai vállalkozások, hiszen csupán az idei év első hét hónapjában 300 millió euró áramlott be a gazdaságba. László Endre szerint is szemmel látható a fejlődés a turizmusban, hiszen a forgalom növekedésével nőttek a bevételek ezért sokan visszafektettek és korszerűsítettek, így versenyképesebbek lettek. A háromszéki szakember szerint mentalitásváltásra is szükség van, hiszen még mindig van, aki nem érti az idők szavát, és nem fogadja el a vakációs jegyeket.