Felelősségbiztosítás kötésére köteleznének

Újabb kiadásra kötelezné a hazai vállalkozásokat a kormány, amely a járművek kötelező biztosításához (RCA) hasonlóan kötelező felelősségbiztosítás bevezetését tervezi a cégek esetében. A törvénytervezet a 1990/31-es számú, kereskedelmi társaságok működését szabályozó törvényt módosítja, és életbe lépését követően 6 hónapos türelmi idő után arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy kössenek kötelező biztosítást, amely a cég csődje vagy felszámolása esetében térítené meg a felmerülő kiadásokat.

A kötelező céges biztosítás kötvényét minden évben le kellene adni a Cégbíróságra, ellenkező esetben a vállalkozást törlik a cégjegyzékből, áll a tervezetben. Az Országos Cégbíróság (ONRC) kimutatásából kiderül, hogy tavaly 13,9 százalékkal emelkedett a felszámolt cégek száma az egy évvel korábbi periódushoz képest. Az elmúlt esztendő első 11 hónapjában országos szinten 32.115 céget számoltak fel, ezek közül a legtöbbet Bukarestben, Temes és Kolozs megyékben számoltak fel, legkevesebbet Hargita (181) és Kovászna (192) megyékben. 

A vállalkozók és szakemberek túlzásnak tartják a kötelező biztosítást

Egy vállalkozás létrehozása önmagában nem feltételez semmilyen kockázatot, az természetes gazdasági folyamat, hogy egyes cégek jobban, mások rosszabbul működnek és vannak, amelyek bebuknak, ezt nem lehet megelőzni és szabályozni, mutatott rá Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke emlékeztetett, hogy léteznek fakultatív biztosítások és a cégvezetők kell eldöntsék, hogy mire kötnek biztosítást és mekkora kockázatot vállalnak, nem kellene az államnak ezeket a gazdasági folyamatokat szabályoznia.

Hasonlóan vélekedik Biró Albin biztosítási szakértő is, aki felháborítónak tartja, hogy a cégekről akarnak egy újabb bőrt lehúzni. A szakember magyarázata szerint a kötelező járműbiztosításra (RCA) azért van szükség, mert a gépjárművel lehet olyan kárt okozni, amit a károkozó nem tud megtéríteni, ezzel szemben nem teremtődik meg a károkozás lehetősége azzal, ha valaki létrehoz és működtet egy céget. „Ilyen alapon az életbiztosítást is kötelezővé tehetnék, mert aki megszületett, egyszer biztos meghal” – mutatott rá Biró Albin, aki abban bízik, hogy a kötelező céges biztosítást végül nem fogadja el a kormány.

Biró Albin hozzátette: egyes olyan szakmák esetében javallott a szakmai felelősségbiztosítás megkötése, amelyek gyakorlása kockázattal is jár, ilyen például az orvosok esetében a műhiba, a turisztikai irodák esetében, hogy ha a cég csődbe jut, akkor megtérítik az előre befizetett utazások értékét, vagy hazaszállítják a turistákat, vagy a közjegyzők esetében az elrontott akták által okozott károk megtérítése.

A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke, Édler András úgy véli, az államnak nem plusz költségekkel kellene terhelje a cégeket, hanem arra kellene törekednie, hogy kiszámítható jogszabályokat alkosson és infrastruktúrát fejlesszen, amely hozzájárulhat a cégek versenyképességének növeléséhez, emellett arra kell odafigyeljen, hogy a cégek tisztességesen tevékenykedjenek és ezekkel járulhatna hozzá, hogy kevesebb cég menjen csődbe.