Gazdasági kilátásaink

Közgazdászok és banki szakemberek szerint túl optimista az Országos Előrejelzési Bizottság napokban közzétett jelentése, amely idénre csak 3,8 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre, és szerintük jövő évben 4,9 százalékos lesz a hazai gazdaság növekedése.

A bizottság prognózisa szerint jövőre megnő a fogyasztás, a beruházások, az átlagbér, és csökken az infláció. Gazdasági szakértők viszont úgy vélik, ezek a becslések megkérdőjelezhetők, mert a készítői nem vettek figyelembe több szempontot. Idénre az ING Bank 5,5 százalékos, a Raiffeisen Bank 5 százalékos, a BCR pedig 4,7 százalékos GDP-csökkenéssel számol.

2022-re állunk talpra csak

Králik Loránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója is egyetért a vezető hazai bankok gazdasági szakértőinek borúlátóbb előrejelzésével, szerinte az ország inkább 2022-re tud újra visszakapaszkodni a válság előtti szintre. Králik szerint a parlamenti választások előtt nem mondják el, ám számolni kell azzal, hogy a közalkalmazottak fizetéseiből vissza fognak vágni, és létszámcsökkenés is lesz, hogy az állam spórolni tudjon a kiadásaiból, mert a nyugdíj és gyerekpénz emelésének fedezetét meg kell teremteni, és mivel a kormány nem a bevétel növekedésével számol, így a kiadásokon kell vágnia.

Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár szerint nem lehet prognózisokat felállítani, míg nem tudjuk, meddig húzódik el az egészségügyi válság, ami mélyíti a gazdasági válságot. Rámutatott: egyre rosszabb a lakosság lelkiállapota, az emberek megunták ezt a helyzetet, elégedetlenkednek, fáradtak és idegesek, így nem tudnak megfelelő hatékonysággal dolgozni, emiatt csökken a termelékenység, ami tovább rontja a gazdasági kilátásokat.

Székelyföldre is begyűrűző válság

A koronavírus-járvány nyomán kialakuló gazdasági válság Székelyföldre is begyűrűzött, már elbocsátások történtek a készruhagyárakban és gépkocsialkatrész-gyártóknál. Szakemberek szerint a kilábalás egyik feltétele, hogy az ország hatékonyan lehívja az uniós pénzeket, másrészt az állam támogassa a munkahelyek védelmét és új állások létrehozását. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint pénzt kell pumpálni a gazdaságba, így az Európai Unió helyreállítási csomagja a jó válasz a válságra, de sok múlik a román kormány forráselosztási módszerén. Az elöljáró rámutatott: optimista forgatókönyv szerint V alakú gazdasági válságra számíthatunk, vagy­is a gyors zuhanás után egy gyors visszapattanásra, ami azt jelentené, hogy jövő évre az emberek újra elkezdenek nadrágot, gépkocsit vásárolni, elindulhat a termelés.
A polgármester úgy véli, Székelyföldön a vidéken élők többsége meg tud élni a mezőgazdaságból, amihez hozzájárulnak az uniós támogatások is. Szerinte a gyárak bezárása után munka nélkül maradó emberek számára másként csapódik le a baj, ha városi, és másként, ha vidékről ingázó veszíti el állását. A vidéki ember számára ez készpénzkiesést jelent, ám a mindennapi megélhetése vélhetően nem kerül veszélybe, míg egy városi ember számára felmerül, hogy nem lesz, amit az asztalra tennie. Antal Árpád szerint az uniós forrásokat kiemelten a munkahelyek védelmére és újak létesítésére kellene fordítani, hiszen ha az embereknek nincs bevételük, nem fogyasztanak, ez pedig kihat a termelőegységekre is.