Hat fontos célkitűzésre épül a 2020-as és az azt követő két esztendő költségvetése

Hat fontos célkitűzésre épül a 2020-as és az azt követő két esztendő költségvetése – derül ki a kormány által a pénzügyminisztérium honlapján pénteken közzétett költségvetési stratégiából.

A hat célkitűzés a következő:
– észszerű, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés ösztönzése, folytatása, konszolidációja és fenntartása a termelési tényezők hatékony felhasználása, a termelékenység növelése és a fenntartható beruházások megkezdése révén;
– fiskális tér létrehozása a jelentős összegek elosztására a nagyobb állami beruházások támogatására és az európai alapokból finanszírozott projektek végrehajtására, amelynek multiplikátorhatása lesz és közvetlenül hozzájárul a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz;
– egy kiszámítható költségvetési politika kialakítása az üzleti környezet fenntartása érdekében, az adózás egyszerűsítése és a belső folyamatok korszerűsítése a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése érdekében;
– a bérek és szociális intézkedések elfogadása az idősek, nyugdíjasok, valamint a legkiszolgáltatottabbak és nehéz helyzetben lévő csoportok szociális védelmének és szociális biztonságának biztosítása érdekében, amelyek a kedvezményezettek valós szükségleteit elégíti ki;
– az államadósság-kezelési eszközök fejlesztése és diverzifikálása;
– a költségvetési irányítás alkalmazása, javítása és megerősítése, a költségvetés átláthatóságának növelése és az állami kiadások hatékonyabbá tétele.

A következő év költségvetése 4,1%-os gazdasági növekedéssel, 3,15%-os átlagos éves inflációval, és a bruttó hazai termék (GDP) 3,6%-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. A becslések szerint a munkanélküliek száma 275.000 személy, a havi nettó átlagbér 3.324 lej lesz.

A bevétel becsült összege 358,593 milliárd lej lesz, a költségek pedig 399,227 milliárd lejt tesznek ki.

Eszerint, a tervezett költségvetési bevételek 2020-ra a GDP 31,76%-át, 2021-re 31,45%-át, 2022-re pedig a GDP 32,05%-át képviselik, ezt a makrogazdasági mutatók alakulása, valamint a 2020-2022-es időszakra jogszabályokkal már elfogadott intézkedések és rendelkezések határozzák meg.

Az előirányzott költségvetési kiadások GDP-arányosan csökkenek, míg 2020-ban a GDP 35,35%-át teszik ki, 2022-ben a bruttó hazai termék 34,58%-ára csökkennek. A beruházási költségek 2020-ban várhatóan elérik a 48,605 milliárd lejt, 2021-ben 48,739 milliárd, 2022-ben pedig 49,988 milliárd lejre nőnek.

A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó becslések szerint az ESA szerint számított költségvetési hiánya 2020-ban a GDP 3,58%-át teszi ki, amely 2022-re a GDP 2,77%-ára süllyed, ami 0,81 százalékpontos csökkenést jelent 2020-hoz képest, így 2022-re beilleszkedik az európai szabályozások követelményeibe.

Szerkezeti szempontból a Romániára megállapított középtávú költségvetési célkitűzéstől 2016-ban regisztrált eltérés (a GDP 1%-a) megmarad a becslések szerint, majd 2020-tól visszatér a kiigazítási pályához. 2019-ben az államadósság GDP-hez viszonyított százalékarányát 36,4%-ra becsülik, ami 1,4 százalékpontos növekedést jelent 2018-hoz képest – írja a stratégia.

A dokumentum 2019-re pénzforgalmi szempontból a GDP 4,43%-ának megfelelő hiánnyal számol, amely „jelentős eltérést” jelent az eredetileg kitűzött, a GDP 2,76%-ának megfelelő hiánycélhoz képest.

„Ez a folyamat elsősorban bizonyos költségvetési kiadások miatt következett be, amelyek olyan becsült kiegészítő bevételek alapján merültek fel, amelyek nem valósultak meg, és kompenzációs intézkedéseket sem hoztak, még akkor sem, amikor az év első felében a hitelminősítő intézetek és a nemzetközi szervezetetek erre figyelmeztettek” – fogalmaz a stratégia.

(Agerpres)