Hiány van mesteremberekből

Miközben minden területen hiány van mesteremberekből, a szakoktatás továbbra sem vonzó a fiatalok számára, másrészt a vállalkozók szerint nem is hatékony és nem nyújt megfelelő szaktudást a diákoknak. Az oktatási minisztérium adatai szerint a nyolcadik osztályt végzettek számítógépes elosztása első fordulója után, a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be.

Az országosan meghirdetett 41.052 helyre eddig 18.338 diák jelentkezett. Bár a szakiskolás diákok havi 200 lejes ösztöndíjat is kapnak, amit a duális képzésben a vállalkozók megduplázhatnak, ez sem ösztönzi a gyerekeket, hogy oda iratkozzanak.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a 2020-2021-es tanévben a diákok mindössze 7,6 százaléka járt szakiskolába, ezen belül a szállítási szak volt a legnépszerűbb. Az új oktatási törvény tervezetében az szerepel, hogy a szakiskolákat átalakítanák műszaki líceummá. Oktatási szakértők szerint ez a változat kiszámítható tanulási pályát kínál, a diák ha akarja megszerzi az érettségi oklevelet, és folytathatja a tanulmányait, ami megnyugtató perspektíva a kilencedik osztályba iratkozó gyerekeknek és a szüleiknek is.

Nem nyújtanak gyakorlati szaktudást

A jelenlegi szakmunkásképző-rendszerben a diákoknak esélyük sincs arra, hogy elsajátítsák a szakmát, mondta el Kádár Rezső, a háromszéki Pro Wood faipari klaszter ügyvezetője, a társadalmi partnerséget fejlesztő regionális bizottság (CLDPS) tagja. A hároméves iskola elvégzése után a fiatalok nem tudnak úgy munkát vállalni, hogy használható szaktudást mutatnak fel, részletezte a vállalkozó. Hozzátette, a munkaadók szerepe a szakiskolai képzés megtervezésében csupán konzultatív, észrevételeiket, javaslataikat ritkán veszik figyelembe, mondta Kádár Rezső.

Meglátása szerint a teljes rendszer átalakításra szorul, a tanterv sem segíti a diákot abban, hogy elsajátítsa a szakmát, hiányoznak az elhivatott, felkészült oktatók, és gyakran a tanintézetek felszereltsége sem megfelelő. Az együttműködés a vállalkozói szférával gyakran csak papíron valósul  meg, a diákok pedig  három év után úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nincs a gyakorlatban hasznosítható szakmai tudásuk, szögezte le Kádár Rezső.  

Időben kellene kezdeni a pályaorientációt

A pályaorientáció jelentene megoldást, szögezte le Kallós Zoltán. Az oktatásügyi államtitkár abban bízik, hogy az új tanügyi törvényben már sokkal korábbi szakaszban bevezetik a pályaorientációt. Szerinte már az általános iskola elején el kell kezdeni ezt a folyamatot, a nyolcadik osztályban már késő. Az államtitkár szerint a diákokkal és a szülőkkel egyaránt beszélni kell, hiszen amikor a gyerek eldönti, hova jelentkezik kilencedik osztályba, az esetek többségében szülői ráhatásra vagy legalább szülői belegyezéssel teszi. Éppen ezért a szülőket is meg kell győzni arról, hogy adott esetben jobb lehet, ha a gyerek szakmát tanul, abban sikerélményeket szerez, mintha beiratkozik egy elméleti vagy műszaki líceumba, amit esetleg nem tud befejezni, nem érettségizik, és végül a pályakezdés során kevés hasznát veszi az iskolában eltöltött éveknek, részletezte a szakpolitikus.

Felidézte, hogy az elméleti vagy műszaki líceumi osztályokba beiratkozott diákok közel fele nem jutott el oda idén, hogy érettségizzen. 

Kallós Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan diákok, akik magasabb felvételi átlaggal is szakiskolába jelentkeznek, ők azok, akik pontosan tudják, mit akarnak, miközben sokan 2-es vagy 3-as vizsgajeggyel iratkoznak elméleti középiskolába, és esetükben fennáll a veszély, hogy nem tudnak leérettségizni. A szakiskolába jelentkezők, ha utólag úgy döntenek, esti tagozaton elvégezhetik a tizenegyedik-tizenkettedik osztályt, és megszerezhetik az érettségi oklevelet, mutatott rá Kallós Zoltán. 

Romániát nemigen fenyegeti államcsőd

A Bloomberg gazdasági szaklap elkészítette az államcsőd veszélyének leginkább kitett fejlődő országok rangsorát. A Bloomberg vezető közgazdásza, Ziad Daoud szerint a legnagyobb esélye annak, hogy a közeljövőben beálljon a fizetésképtelenség állapota, legnagyobb mértékben El Salvadort, Ghanát, Egyiptomot, Tunéziát, Pakisztánt, Ukrajnát, Kenyát és Argentínát fenyegeti. Az 50 államot tartalmazó listán Románia a 30. helyen áll, ami nem rossz helyezés. A Bloomberg becslései szerint a román államadósság idén átlépi a GDP 50 százalékát, az utána fizetendő kamatok pedig az 1,6 százalékát fogják kitenni. Az EU-tagországok közül Románia jut legdrágábban pénzhez a nemzetközi piacokon, hogy finanszírozni tudja az államadósságát. A rangsor két utolsó helyét Szaúd-Arábia és Kuvait foglalják el. Annak, hogy a két olajállam fizetésképtelenné váljon, minimális a valószínűsége. Államcsődről akkor beszélünk, amikor egy ország nem képes vagy nem hajlandó fizetni az adósságait.