Isărescu: ügyelni kell a nyugdíjemeléssel, ha nem akarunk 40 évet a pénzügyi pusztában bolyongani

Olyan körülmények között, hogy mindössze 4%-os a gazdasági növekedés, ügyelni kell a nyugdíjpont szeptember 1-jétől esedékes 40 százalékos emelésével, „ha nem akarunk 40 évet a pénzügyi pusztában bolyongani” – hívta fel a figyelmet szerdán Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója.

„Legyünk már komolyak a számokat illetően. (…) Itt csak politikai megoldás létezik. Tehát nincs pénzügyi és gazdasági megoldásunk. Ha a gazdaság 4%-kal növekszik, akkor nem növekedhet valami 40%-kal, mert nem valami marginális dologról van szó, hanem az ország aktív lakosságának feléről beszélünk. Mennyi filozófia kell ide? Valóban nehéz a megoldás, de politikai és társadalmi megoldásról lehet szó” – mondta Mugur Isărescu, amikor arról kérdezték, hogy hisz-e a nyugdíjpont 40%-kal történő növelésében.

A jegybank elnöke szerint az nem kérdés, hogy van-e pénz vagy nincs a nyugdíjak emelésére, mert „miután Romániának nem költségvetési többlete, hanem költségvetési hiánya van, az azt jelenti, hogy nincs pénz”.

Valentin Lazea, a BNR vezető közgazdásza november 27-én azt állította, hogy a nyugdíjpont 2020. szeptember 1-jétől esedékes 1775 lejre történő emelésének elhalasztása az egyetlen olyan intézkedés, amely képes a hiányt közel hozni a GDP-arányos 3%-os határhoz, de még így is enyhén meghaladja majd azt.

Lazea akkor kifejtette, hogy az, hogy a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-jén 1265 lejre nőtt, 2019 utolsó négy hónapjában 10,3 milliárd lej, vagyis a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,3%-át kitevő hiányt okozott, 2020-ban pedig ennek nyomán a GDP 0,9%-ának megfelelő hiány keletkezik. Véleménye szerint, amennyiben a nyugdíjpont további 40-százalékkal nő, azaz eléri az 1775 lejt, ez további 10,6 milliárd lejes, vagyis a GDP 0,96%-ának megfelelő hiányt okoz 2020 utolsó négy hónapjában, és 31,8 milliárd lejes, vagyis a GDP 2,7%-ának megfelelő hiányt a 2021-es évre. Ennek megfelelően, a GDP 3%-át kitevő hiány helyett, kizárólag a nyugdíjtörvény módosításának következményeként, 2020-ban 4,5%-os, 2021-ben pedig 5,7%-os GDP arányos költségvetési hiányra számíthatunk.

A nyugdíjpont, a nyugdíjak indexálásához használt legfontosabb mutató értéke, 2019 szeptemberétől 15%-kal nőtt, 1100 lejről 1265 lejre, és 2020 szeptemberétől, a nyugdíjtörvénynek megfelelően 40%-kal növekszik, azaz 1775 lej lesz.

A jegybank támogatja a kormány „lépésről lépésre” politikáját

A jegybankot foglalkoztatja az ország pénzügyi helyzete és támogatja a kormány „lépésről lépésre” politikáját – hangoztatta Mugur Isărescu.

Azt mondta, hogy először tisztázni kell az év végi költségvetési helyzetet, mivel a költségvetési hiány jóval meghaladja a 3%-ot. Kifejtette: a hiánytöbbletet finanszírozni kellett, de ez volt a megfelelő eljárás. Úgy vélte: a hiánytöbblet nem jó, de a kifizetések elhalasztása csak azért, hogy betartsák a 3%-os GDP-arányos hiánycélt, ennél is nagyobb problémákat okozott volna.

Hozzátette: nem hiszi, hogy a gazdaság ebben az évben kibírna egy „brutális” kiigazítást, ehelyett egy „fenntartható korrekciót” támogatnak.

Meglátása szerint, az utóbbi években gyakorolt prociklikus gazdaságpolitikából igen nehéz kilépni.

„Támogatom, hogy az Első ház program szociális jellegű legyen”

Támogatom, hogy az Első ház program szociális jellegű legyen – hangoztatta a Román Nemzeti Bank kormányzója.

„A mostani, viszonylag domináns álláspont felé hajlok, hogy amíg egészséges módon, program nélkül, a jelzálogkölcsönök viszonylag alacsony kamatlábbal indultak, ha megmarad ez az Első ház program, akkor annak kell hogy legyen egy bizonyos iránya, mint bármely kormányzati programnak. Legyen egy szociális komponense, tehát első háznak kell lennie, de nem akárkinek, és nem akármilyen első háznak. Azaz legyenek szigorúbb szabályok. Támogatnék egy ilyen ötletet, de a vita elsősorban politikai jellegű, és a politikai vitát semmilyen módon nem akarom befolyásolni” – mondta Mugur Isărescu.

(Agerpres)