Johannis: a pénzügyminiszter által bejelentett intézkedések káoszt okoznak a gazdaságban

Az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által bejelentett, új adókat és illetékeket bevezető sürgősségi kormányrendelet „káoszt okoz a gazdaságban” – véli Klaus Johannis államfő.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését követő sajtónyilatkozatában az elnök rámutatott, a Viorica Dăncilă vezette kormány beiktatása után a miniszterelnök azt mondta, az általa vezetett kabinet nem fog új adókat és illetékeket bevezetni, most mégis erről szóló rendelet elfogadására készül. Johannis hangsúlyozta, a kormány sem a gazdasági szféra képviselőivel, sem más illetékes állami intézményekkel nem egyeztetett a tervezett intézkedésről. „Nem előzte meg a tervezetet megalapozó elemzés, hallatlan ötleteket tartalmaz, káoszt okoz a gazdaságban” – fogalmazott az államfő.

Az elnök felszólította a kormányt, hogy „gondolja meg magát a rendelettel kapcsolatban”, mivel az ilyen „elhamarkodott” intézkedéseket rendszerint az egyszerű emberek sínylik meg.

„Arra számítunk, hogy minden drágulni fog. Ez lesz ennek a rendeletnek a hatása” – nyomatékosította az államfő.

Újságírói kérdésre válaszolva az elnök kifejtette, az, hogy a korábbi ígéretek ellenére év végén a „versenyszférától pénzt elvonó” intézkedéseket tartalmazó sürgősségi rendelettel áll elő a kormány, „egyértelművé teszi, hogy gond van a költségvetéssel”.

„Hogyan magyarázhatnánk meg különben azt, hogy itt az év vége, de még nincs költségvetés-tervezet. A törvény világosan előírja, hogy a kormánynak kötelessége minden év november 15-éig a parlament elé terjeszteni a következő évi költségvetés tervezetét. A kormány úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a kötelező érvényű törvényi előírást. A következtetés tehát: nincs pénzük, nem tudják, hogyan tegyenek szert pénzre, így mindenféle adókat és illetékeket találnak ki. Ez a PSD-féle hozzáállás teljesen elhibázott” – fogalmazott az államfő.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedden több adóügyi és költségvetési intézkedés bevezetését is kilátásba helyezte. A kormány tervei szerint január 1-jétől úgynevezett „kapzsisági adót” vetnek ki a bankokra abban az esetben, ha a három és hat hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) meghalad egy bizonyos határértéket.

(MTI)