Kecske–káposzta-taktika

Kevés valós gazdaságélénkítő intézkedést tervez a nemrégiben hivatalba lépett Orban-kormány. Lapunk megkeresésére Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elemezte az új kabinet gazdasági programját: jónak értékelte, hogy kitartanak az egykulcsos adó mellett, módosítanák a részmunkaidőben dolgozók túladózását és eltörölnék az üzemanyag pótlólagos jövedéki adóját. Látszatintézkedésnek tartja azonban az amúgy sem működő, megosztott áfa-befizetésre vonatkozó törvény visszavonását és egy újabb opcionális nyugdíjpillér bevezetését.

A sepsiszentgyörgyi gazdasági szakember szerint, ha a kormány segíteni szeretné a gazdasági szférát, a minimálbér-emelés mellett adókedvezményt is bevezetne a cégek számára, ösztönözve a hazai bérszintek közelítését a nyugatiakhoz, amely által haza lehetne csalogatni a külföldön dolgozókat. Emlékeztetett, a háromszéki kereskedelmi kamara kérte, az építőipari gyakorlathoz hasonlóan tegyék lehetővé minden ágazatban, hogy aki megadja alkalmazottainak a 3000 lejes fizetést, az kapjon adókedvezményeket. Édler úgy véli, a kormány megtehetné, hogy elbocsátja az állami szektorban dolgozók harmadát, ezzel kiadásokat spórolna meg, viszont munkaerő-infúziót kapnának a magánvállalatok. Ám mivel jövőben választások lesznek, és a kormány egy évnél tovább szeretne hatalmon maradni, várhatóan úgy fognak zsonglőrködni, hogy senkiben ne váltsanak ki negatív érzéseket.

A kormány tervei szerint visszatérnek ahhoz a gyakorlathoz, hogy mindenki annyi adót fizet, amennyit dolgozik, ami kedvezően érinti azokat a munkaadókat és munkavállalókat, amelyek részmunkaidőben dolgoztatnak vagy dolgoznak. Mint ismert, a korábbi PSD–ALDE-kormány az egyes ágazatokban tapasztalt adócsalás visszaszorítása érdekében vezette be, hogy a részmunkaidős alkalmazottak kötelesek kifizetni a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást, vagyis aki 2–4 órában vállalt munkát, annak is teljes munkaidőre kellett minimálbérnek megfelelő tb-járulékot fizetnie. Ez azt eredményezte, hogy például a 2 órával dolgozók fizetése nem volt elég a tb-hozzájárulásra, ami 800 lej körül van.

A részmunkaidő sok esetben indokolt – például az újságkihordók esetében nincs szükség teljes munkaidőre, hogy reggelente pár óra alatt eljuttassák a lapokat az előfizetőkhöz –, ám utánuk is teljes munkaidőre kell adót fizetni. A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos szerint a munkaerőhiányt is lehetne enyhíteni részmunkaidősök alkalmazásával. A plusz adóteher rontotta a részmunkaidősök helyzetét, hiszen például a gyermeknevelési szabadságon lévő szülők vagy az állami támogatásban részesülők szívesen élnének ezzel a lehetőséggel.

Az autósok körében népszerű lehet az üzemanyag jövedéki adójának eltörlése, amelynek jelentős gazdasági hatásai is vannak, hiszen a cégek árképzésének része az üzemanyagköltség. Kérdéses azonban, hogy az adócsökkentés hatásaként a valóságban mérséklődnének-e az üzemanyagárak, mutatott rá Édler András. Emlékeztetett, az áfacsökkentés sem eredményezett árcsökkentéseket, mivel a kereskedők a nagyobb bevétel érdekében megtartották a termékeik árát. Az üzemanyag adójának csökkentésével is előfordulhat, hogy rövid ideig alacsonyabb lesz a benzin és gázolaj ára, majd visszaviszik a jelenlegi szintre.

Az Orban-kormány eltörölné a megosztott áfabefizetésről szóló jogszabályt, amely óriási felháborodást váltott ki a vállalkozók körében, mivel arra kötelezték volna a cégeket, hogy külön számlán fizessék be az áfát. Az említett számlához a cégeknek megtiltották a hozzáférést például akkor, ha a vállalkozásnak váratlan kiadása adódott. Szakértők szerint a rendelet sértette a magántulajdonhoz való jogot. A jogszabályt végül módosították, és opcionálissá tették a cégek számára a megosztott áfabefizetést. Édler András szerint indokolt ennek a törvénynek az eltörlése, mivel a gyakorlatban nem működik, nincs valós hatása a gazdaságra.