Kifehérítik a háztartási szolgáltatásokat

Törvény rendelkezik arról, hogy utalványokban kaphatják meg a fizetségüket a háztartási szolgáltatók, ez leginkább azért fontos, mert ilyen módon ők is fizetnek társadalombiztosítási járulékot, és ha elérik a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjt is kaphatnak.

Csép Andrea képviselő, az RMDSZ szociális ügyekért felelős szakpolitikusa felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályt elfogadta ugyan döntő házként a képviselőház, de az csak 2024 januárjától lép érvénybe, addig még sok a tennivaló: ki kell dolgozni a módszertant, el kell készíteni az elektronikus platformot, amely lehetővé teszi a pontos nyilvántartást.

A politikus ugyanakkor fontosnak tartja, hogy addig is folyamatos legyen a tájékoztatás a lehetőségről. A háztartási munkát vállalókon nagymértékben múlik majd, hogy a rendszer jól működjön, ők kell ragaszkodjanak hozzá, hogy utalványban fizessék őket, ők dönthetik el, hogy óránként 3 lejjel többet kapnak feketén, vagy inkább a jövőre gondolnak, hogy a hivatalos korhatár után kaphassanak nyugdíjt. 

A jogszabályban pontosan meghatározták, mit jelent a háztartás és a háztartási szolgáltatás. Eszerint a háztartás a lakásként használt épületből, a melléképületekből, az udvarból és a kertből áll. Háztartási szolgáltatásnak minősül az itt végzett munka: a takarítás, tisztítás, mosás, vasalás, varrás, főzés, személyi gondozás, etetés vagy egy arra szoruló személy felügyelete, illetve gyermekfelügyelet, de minden a háztartáson belül végzett alkalmi, szakképzetlen munka, például a kertészkedés vagy kutyasétáltatás is. A törvényalkotók arra is kitértek, hogy a munkakapcsolatból nem profitálhat egy harmadik fél, és a háztartási szolgáltató nem lehet családtag, tehát ha a nagymama segít vasalni, azért nem kaphat utalványt.

Kevesebb pénz kézbe, cserébe jár a társadalmi védelem

A felek megállapodnak a munkaidőről, a munkamennyiségről és a munkadíjról, ám figyelembe kell venniük, hogy minden 15 lejes utalványból letartanak 2,62 lej személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot. Tehát ha valaki bejárónőt foglalkoztat, amint a törvény életbe lép, már nem „zsebből” fizeti, hanem bemegy a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez és 15 lejes utalványokat vásárol, vagy letölti digitálisan a platformról. Ha a bejárónő 120 lejt szeretne kézbe kapni a munkájáért, akkor tíz darab 15 lejes utalványt kell kérnie, mert minden utalványból csak 12,40 lejt kap kézbe.

A törvény még így is kedvező, hiszen csak az érték felére kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetni, vagyis a 15 lejes utalvány esetében 7,50 lejre számolnak adót-illetéket. Ilyen módon a 10 százalékos személyi jövedelemadó 75 banit jelent, a 25 százalékos társadalombiztosítási járulék 1,85 lejt, vagyis összesen 2,60 lejt tartanak vissza. A törvény azt is szabályozza, hogy egy órára nem lehet egy utalványnál kevesebbet fizetni.

Minden utalvány beszámít a szolgálati időbe

Az egészségbiztosítási rendszerben az a háztartási szolgáltató lesz biztosított, aki az adott hónapban legkevesebb 85 utalvány utáni járulékot befizet, vagyis a garantált bruttó minimálbér legalább 25 százalékát. Az egészségügyi biztosított státus havi lefedettséget feltételez, minden hónapban változik, annak függvényében, hogy hány utalványt kap a szolgáltató. Viszont a nyugdíjalap esetében a szolgálati idő kiszámításánál veszi majd figyelembe, hívta fel a figyelmet Csép Andrea. Ez úgy fog működni, hogy amikor a háztartási szolgáltató eléri a törvényes nyugdíjkorhatárt, összeadja az addig keresett utalványok számát, és elosztja 85-el, így jön ki, hány hónap régiséget vesz figyelembe a rendszer. Ez nem feltételezi, hogy minden hónapban el kell érni a 85-öt, tehát ha egyik hónapban csak 25 darab utalványt keresett valaki, abban a hónapban nincs ugyan egészségügyi biztosítása, de a szolgálati idő kiszámításakor ez is hozzáadódik az egészhez.