Kik a valós tulajdonosok?

Egy április végén életbe lépett törvény arra kötelez minden vállalkozást és civil szervezetet, hogy nyilatkozzon, kik a valós haszonélvezők (beneficiar real). A 2021/101-es törvény ugyanis eltörölte a korábbi kedvezményt, mely szerint csak azok a jogi személyiségek kell kötelezően nyilatkozzanak az ügyben, amelyek tulajdonosai más jogi személyek – magyarázta el érdeklődésünkre Dereczeni János. A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint a kedvezmény megszüntetésével gyakorlatilag minden cég köteles nyilatkozatot benyújtani.

A valós haszonélvező az a személy, aki meghatározó befolyással rendelkezik, akinek megbízásából valamilyen ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges ellenőrzést gyakorol a cégben. Civil szervezetek esetében azok is, akiknek érdekében azt létrehozták és működtetik, és aki tagja az alapítvány kezelőszervének, meghatározó befolyással van az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százalékára, vagy a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést gyakorol. A pénzmosás elleni törvényt Románia uniós irányelvek alapján emelte be a hazai jogrendszerbe. A direktíva célja, hogy kiszűrjék a gyanús tranzakciókat, és legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valós haszonélvezői.

Debreczeni János szerint az április 30-án életbe lépett új törvény alapján a vállalkozások a tavaly évi mérlegük elfogadása utáni 15 napon belül kell a Cégbírósághoz (ONRC) benyújtsák a nyilatkozatot. Mivel a tavalyi könyvelési mérlegek elfogadása legtöbb esetben ezekben a napokban történik, így a nyilatkozattevési kötelezettség is aktuális. Az új törvény viszont arról is rendelkezik, hogy a valós haszonélvezőről szóló nyilatkozatot legkésőbb a veszélyhelyzeti állapot megszűnte utáni 90. napig kell benyújtani, hívta fel a figyelmet Debreczeni. A szakértő ugyanakkor azt tanácsolja az érintetteknek, éljenek a veszélyhelyzet alatt érvényes kedvezménnyel, mely szerint elektronikus aláírással ellenjegyezve, e-mailben elküldhető a nyilatkozat a Cégbíróságnak.

Debreczeni szerint a www.onrc.ro oldalról a Beneficiari reali rovatból letölthetők a szükséges formanyomtatványok, amelyeket kitöltve online benyújthatják. Hozzátette, ez a lehetőség ugyan nem minden cégnek áll rendelkezésre, ám fordulhatnak könyvelőjükhöz, hiszen nekik van elektronikus aláírásuk. Ez esetben három formanyomtatványt – felhatalmazást, kérést és a nyilatkozatot – kell kitölteni, ezt a könyvelő elektronikusan aláírja, és elküldi a Cégbíróságnak. Ha mégis papíron nyújtják be, akkor törvény szerint szükséges a közjegyző vagy ügyvéd hitelesítése, bár volt példa, hogy a Cégbíróságnál anélkül is átvették, mondta a szakember.

A pénzmosás elleni törvény cégek esetében 5 ezer lejig terjedő büntetést, majd a vállalkozás felszámolását írja elő a nyilatkozat elmulasztása esetén. Az egyesületek és alapítványok – így a közbirtokosságok is, amelyek civil szervezetként vannak bejegyezve – felszámolását bármely minisztérium vagy magánszemély is kérheti, ha nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A civil szervezetek a megyei törvényszékekre kell benyújtsák az alapítók és vezetőtanács tagjainak személyazonossági igazolványa hitelesített másolatát, illetve az egyesületek, alapítványok, közbirtokosságok tagjainak nevét, személyi számát, továbbá a személyazonossági igazolvány számát tartalmazó listát és az iratok másolatát, valamint az illető jogi személy megnevezését és azonosító adatait. Mindemellett az igazságügyi minisztériumba is el kell küldeni a civil szervezetek „valós kedvezményezetteinek” adatait.

A parlament által elfogadott új törvény előírásait haszontalannak minősítette Claudiu Năsui gazdasági miniszter. „Egy lépés előre és kettő hátra a hivatali bürokrácia leküzdésében”, mondta a miniszter, aki szerint a kormányban keresik a lehetőséget, hogy ismét felmentsék a cégeket az alól, hogy évente be kelljen nyújtaniuk a valós haszonélvezőkről szóló nyilatkozatot.