Tizenötmillió eurós fejlesztés folyamata indul be a Sepsi Ipari Parkban
Rekord értékű, további befektetőket is vonzó beruházás megvalósítása veszi kezdetét ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A gazdasági növekedés motorja a belföldi kereslet lesz, elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás növelésével, amelynek dinamikája magasabb lesz (6,5%), mint a végső fogyasztásé (3,5%).
A gazdasági aktivitás javulása várható minden ágazatban, amellyel elérhető az egészségügyi válság következtében 2020-ban regisztrált visszaesés pótlása.
A makrogazdasági jelentés szerint a költségvetés 4,3%-os gazdasági növekedésre épül 2021-ben. A 2022 – 2024 -es időszakra átlagosan 4,9%-os gazdasági bővülést vetítenek elő, egy 5%-os csúccsal 2023-ban, olyan körülmények között, hogy az Európai Unióban 4,1%-os, az eurózónában 4,2%-os átlagos növekedéssel számolnak.
Ebben az esztendőben az államháztartási hiány a bruttó hazai termék 7,16%-a lesz, amennyiben a bevételek 364,907 milliárd lejt, azaz a GDP 32,67%-át, a kiadások pedig 444,907 milliárd lejt, a GDP 39,84%-át teszik ki.
A beruházásra fordított kiadásokat 61,429 milliárd lejre becsülik, ami a GDP körülbelül 5,5%-át teszi ki, míg 2024-ben ez az összeg mintegy 67,5 milliárd lej lesz, amelynek nagyobb részét, a GDP 2,8%-ának megfelelő összeget, vissza nem térítendő európai alapokból fedezik.
A következő három évben a költségvetési hiány fokozatosan csökken: 2022-ben a GDP 5,84%-ára, 2023-ban a GDP 4,37%-ára és a 2024-ben a GDP 2,89%-ára.
Az európai uniós módszertan (ESA) alapján kiszámított deficit a 2021-es 8,23%-ról, 2024-re 2,9%-ra csökken.
Az idei költségvetés tervezete 2,4%-os éves inflációs rátával számol.
A munkanélküliek számát 313.000-re becsülik, a nettó átlagbér 3323 lej.
Az állami alkalmazottak alapfizetése a 2020 decemberi szintem marad – derül ki abból a makrogazdasági helyzetre vonatkozó jelentésből, amit a 2021-es állami költségvetés tervezete mellé csatoltak.
A dokumentum szerint azok a pótlékok, juttatások, kompenzációk, jutalmak és a bérrendszer egyéb elemei, amelyek a törvény értelmében a bruttó havi fizetés részét képezik, 2021-ben legfeljebb a 2020 decemberében odaítélt szinten maradnak, amennyiben a munkavállaló ugyanolyan pozíciót tölt be és azonos feltételek között dolgozik.
A 2021-re előírt egyéb intézkedések: fenntartják az étkezési támogatás összegét a 2020-ra megállapított szinten; elmaradnak a 2017/153-as számú kerettörvény által biztosított prémiumok és üdülési támogatások; az állami alkalmazottak túlóráit csak megfelelő szabadidővel lehet kompenzálni, a rendőrök és katonák esetében pedig a korábbi évek szabályai maradnak érvényben; meghosszabbítják a 2019-ben kiállított vakációs csekkek érvényességét 2021 végéig, és idén nem bocsátanak ki ilyen utalványokat.
A nappali tagozatos, akkreditált felsőoktatási intézményekbe beiratkozott, legfeljebb 26 éves egyetemi hallgatók 50%-os kedvezményben részesülnek a helyi tömegközlekedésben, illetve a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedési eszközökön. Az árva vagy árvaházakból származó hallgatók ingyen vehetik igénybe a fenti közszállítási eszközöket.
A költségvetési tervezet célja az állami kiadások hatékonyságának javítása.
E szerint a munkaerőpiacon törekedni fognak a foglalkoztatás ösztönzésére annak érdekében, hogy versenyképes és a munkaerőpiac valóságához igazított szolgáltatásokat kínáljanak, mind a munkaadók, mind az álláskeresők számára, hogy összekapcsolják a munkát teljesítménykövetelményekkel.
2021. január 13-ától az országos bruttó minimálbér 2300 lej, ez 3,1%-os növekedést jelent 2020 decemberéhez képest.
Az egyetemi végzettséget megkövetelő állások esetében, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bruttó minimálbére – bónuszok és egyéb juttatások nélkül – havi 2350 lej, amennyiben legalább egy éve szakmájuknak megfelelő beosztásban, havi átlag 169,333 munkaórás programmal dolgoznak.
A dokumentum szerint egy fenntartható nyugdíjrendszert kell kialakítani, amelyben minden kategóriájú nyugdíjas méltányos nyugdíjat kap.
A jövő nyugdíjpolitikája a hozzájárulás elvére épül, és az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére törekszik – áll a jelentésben.
A szociális segélyeket a kedvezményezettek valós szükségleteinek kielégítésére, és a nehéz helyzetben lévő családok, valamint a kiszolgáltatott társadalmi kategóriák tisztességes életkörülményeinek biztosítására kell fordítani.
2021 januárjától a gyermeknevelési támogatás összege 16%-kal nőtt a 2020 decemberi értékhez képest.
A tervezet a veszteséges állami tulajdonú vállalatok támogatását a tevékenység javítását célzó terv bemutatásától teszi függővé.
A pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a fejlesztési és az egészségügyi minisztérium költségvetése alacsonyabb lesz 2021-ben, mint egy évvel korábban volt – derül ki a költségvetés tervezetéből.
E szerint a pénzügyminisztérium 5,424 milliárd lejt kap a költségvetésből, ez 2,53%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont a kötelezettségvállalási hitelek esetében az összeg 2,71%-kal magasabb, 5,714 milliárd lej.
Az igazságügyi minisztérium költségvetése 4,738 milliárd lej (-1,54%), míg a kötelezettségvállalási hitelek összege 5,177 milliárd lej (+7,59%).
Az egészségügyi minisztérium költségvetése 17,532 milliárd lej (-11,19%), a kötelezettségvállalási hitelek összege 18,625 milliárd lej (-7,25%).
A külügyminisztérium költségvetése 1,09 milliárd lej (-0,83%), a kötelezettségvállalási hitelek összege 1,3 milliárd lej (+7,27%).
A fejlesztési, közmunkálati és közigazgatási minisztérium költségvetése 7,902 milliárd lej (-14,11%), a kötelezettségvállalási hitelek összege 8,438 milliárd lej (+50,13%).
A többi minisztérium, központi intézmény és szolgálatok költségvetése, valamint a mellé rendelt kötelezettségvállalási hitelek a következőképpen alakulnak:
– belügyminisztérium 21,535 milliárd lej (+3,88%) és 24,56 milliárd lej (+17,56%);
– mezőgazdasági minisztérium 26,006 milliárd lej (+10,38%), és 38,305 milliárd lej (+ 58,96%);
– védelmi minisztérium 22,746 milliárd lej (+3,28%) és 32,727 milliárd lej (+20,12%);
– kutatási minisztérium 1,92 milliárd lej (+24,3%), és 1,91 milliárd lej (+9,79%);
– művelődési minisztérium 935,079 millió lej (+11,71%) és 980,942 millió lej (+12,14%);
– gazdasági minisztérium 6,596 milliárd lej (+186,76%) és 9,198 milliárd lej (+183,42%);
– oktatási minisztérium 31,12 milliárd lej (+2,82%) és 30,9 milliárd lej (+1,6%);
– energiaügyi minisztérium 1,135 milliárd lej (+85,34%) és 1,135 milliárd lej (+85,53 milliárd lej);
– beruházási és európai projektek minisztériuma 2,022 milliárd lej (+11,7%) és 7,536 milliárd lej (+52,49%);
– környezetvédelmi minisztérium 1,409 milliárd lej (+24,5%) és 2,734 milliárd lej (+138,74%);
– munkaügyi minisztérium 53,788 milliárd lej (+10,12%) és 53,899 milliárd lej (+9,74%);
– ifjúsági és sportminisztérium 543,167 millió lej (+3,19%) és 543,167 millió lej (+3,19%);
– közlekedési minisztérium 14,011 milliárd lej (+9,4%) és 31,855 milliárd lej (+66,16%);
– képviselőház 499,267 millió lej (+18,02%) és 550,835 millió lej (+29,69%);
– szenátus 250,388 millió lej (+23,23%) és 250,388 millió lej (+23,23%);
– kormányfőtitkárság 2,514 milliárd lej (+27,54%) és 2,45 milliárd lej (+14,54%);
– Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) 394,933 millió lej (-0,23%) és 432,933 millió lej (+9,37%);
– kormányőrség 401,646 millió lej (+50,71%) és 511,799 millió lej (+84,92%);
– Speciális Távközlési Szolgálat (STS) 622,198 millió lej (-9,8%) és 868,3 millió lej (+24,54%);
– Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2,708 milliárd lej (-0,46%) és 3,133 milliárd lej (+14,36%);
– Államelnöki Hivatal 58,814 millió lej (mint tavaly) és 73,548 millió lej (+1,01%).
A 2021-es költségvetés tervezetét, amely 4,3%-os gazdasági növekedéssel számol, csütörtök este bocsátották közvitára pénzügyminisztérium honlapján.
Ebben az esztendőben az államháztartási hiány a bruttó hazai termék 7,16%-a lesz, amennyiben a bevételek 364,907 milliárd lejt, azaz a GDP 32,67%-át, a kiadások pedig 444,907 milliárd lejt, a GDP 39,84%-át teszik ki.
Az állami nyugdíjrendszer bevétele 90 milliárd lej lesz 2021-ben – derül ki a társadalombiztosítási költségvetés tervezetéből, amelyet csütörtök este bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.
A nyugdíjrendszer bevételének 81,3%-át a járulékok, 0,1%-át egyéb bevételek, 16,1%-át (16,766 milliárd lejt) az állami támogatás teszik ki
A tervezet szerint az önálló tevékenységből jövedelmet szerző személyek esetében a társadalombiztosítási járulék kiszámításának éves alapja a választott jövedelem, amely nem lehet alacsonyabb, mint 12 országos minimálbér. A társadalombiztosítási járulék fizetési határideje 2021. május 25.
A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék százalékaránya 3,75%.
Az állami társadalombiztosítási költségvetés teljes kiadását 90,220 milliárd lejre becsülik 2021-ben, amelyből 90,079 milliárd lejt (99,8%) az állami nyugdíjrendszerre, 140,395 millió lejt (0,2%) pedig a munkabalesetekre és foglalkozási megbetegedésekre különítenek el.
Az állami nyugdíjrendszer összes kiadásának 98,9%-át a nyugdíjakra, 1,1%-át pedig az állami nyugdíjrendszer fenntartására fordítják (személyi jellegű kiadások, a kincstárnak fizetendő kamatok, stb.).
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerével kapcsolatos összes kiadások 88,6%-át szociális segélyekre (munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatti rokkantsági nyugdíjakra, fogyatékosság esetén szociális ellátásokra), 11,4%-át pedig az rendszer fenntartására (személyzeti költségek, áruk és szolgáltatások, kamatok, egyéb kiadások, transzferek, stb.) fordítják.
2021-ben a nyugdíjak kifizetésére szánt összeg 87,472 milliárd lej, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 7,83%-a.
A társadalombiztosítási költségvetést 142.930 millió lej többlettel tervezték, amely összeg a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszeréhez kapcsolódik.
Ugyanakkor az idei évre a munkanélküliségi biztosítási költségvetés teljes bevételét 4,678 milliárd lejre becsülték.
(Agerpres)