Tizenötmillió eurós fejlesztés folyamata indul be a Sepsi Ipari Parkban
Rekord értékű, további befektetőket is vonzó beruházás megvalósítása veszi kezdetét ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Idén óriási kihívás vár az agráradminisztrációra és a települési önkormányzatokra. Év végéig ugyanis a mezőgazdasági igazgatóságnak az önkormányzatok segítségével el kell készítenie minden közigazgatási egység legeltetési üzemtervét.
E nélkül 2018-tól nem adhatóak bérbe a gyepes területek, így a gazdák nem részesülhetnek mezőgazdasági támogatásban, hívta fel a figyelmet Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta: prioritásként kezelik a legelők és kaszálók üzemterveinek elkészítését, amelynek finanszírozását a mezőgazdasági minisztérium kell biztosítania, egyelőre azonban nem világos, hogy milyen források állnak rendelkezésre. Az igazgatóság felkérte a háromszéki önkormányzatokat, hogy minden településen nevesítsenek felelősöket, akiket hamarosan tanácskozásra hívnak, hogy miként kezdjék el a munkálatokat.
A legeltetési üzemterv nem csak a legelők hasznosítására, hanem valamennyi gyepterületre, így a kaszálókra is kiterjed. Az erdők üzemtervezéséhez hasonló tudományos munkáról van szó, amely a következő tíz évre meghatározza azt, hogy az adott gyepterületen milyen körülmények között lehet legeltetni, hektáronként mekkora zöldtömeget képes biztosítani, és mekkora jószágállományt képest eltartani; megszabja, hogy milyen karbantartási munkálatokat kell végezni. Elkészítésekor talajminőség-vizsgálatot végeznek, és figyelembe veszik a mikro-régió klímáját, a legelők, kaszálók növényvilágát, a csapadékot, Natura 2000-es területek esetén pedig környezetvédelmi előírás lépnek érvénybe.
Egyes területekre vannak már üzemtervek, de közigazgatási egységek szintjén nem készültek egységes dokumentációk, ezért minden településen el kell azt készíteni az önkormányzati és magántulajdonban lévő gyepterületekre egyaránt. Könczei szerint a legelő- és kaszáló területek el tudják látni a meglévő állatállományt, sőt a majdani üzemtervekben leszögezett karbantartási és minőség feljavító beavatkozások révén akár növelhető is a befogadóképességük.
Mint ismeretes, korábban a legelők üzemterve elkészítésének finanszírozását az önkormányzatokra hárította a törvény, de Tánczos Barna RMDSZ-szenátor módosító indítványára az a döntés született, hogy a legeltetési üzemterveket legkésőbb 2018-ig kell elkészíteni, ennek finanszírozása pedig a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből történik. Tánczos korábban a sajtónak elmondta: az üzemtervezésnek csak akkor van értelme, ha az alkalmazását és a betartását mindenki számára kötelezővé teszik.
Ugyanakkor a legeltetési szabályzatot sikerült leválasztani az üzemtervről, és egy külön cikkelybe foglalni. Abban az áll, hogy az önkormányzatoknak jogukban áll legeltetési szabályzatot elfogadni, ez alapján büntetéseket lehet kiróni, az idegen juhászokat, pásztorokat is a helyi közösség által elfogadott legeltetési szabályzat betartására kényszeríteni – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Az úgynevezett minimum művelésű mezőgazdálkodás alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a mezőgazdasági munkálatok során a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Egy, az Európai Unió környezetvédelmi forrása (LIFE Environment) által támogatott program keretei között Szentgyörgyvár és Dióskál határában is működik egy talajvédő művelésű agrárgazdálkodás. A kíméletes módszerrel művelt területeken nincs jelentős terméskiesés, sokkal több madár figyelhető meg, mint a hagyományos művelésű parcellákon, és sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1][2][3] A permakultúra is a talaj mind kevesebb bolygatását célozza.