Leállítanák a rönkfa-kivitelt

A jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea még a Szociáldemokrata Párt és a képviselőház elnökeként a múlt héten terjesztett be egy törvénytervezetet, amelyben tíz évre betiltaná a rönkexportot.

Az azóta fegyházba zárt politikus azzal érvel, hogy aki fát akar kivinni az országból, először dolgozza fel, hogy a hozzáadott érték itt maradjon. Emellett az intézkedés célja, hogy ösztönözze a feldolgozóipart, így jövő évtől külön alapot hoznak létre a faipar fejlesztésére, amelynek a kapacitása már az elmúlt két évben növekedett. Közben a lapunk által megszólaltatott vállalkozók nem bíznak abban, hogy a tervezet jogerőre lép, hiszen hasonló javaslatok az évek során több ízben elhangzottak, anélkül, hogy konkrét lépésekre került volna sor. Másrészt inkább azt szorgalmazzák, hogy az ágazat technológiai fejlesztését támogassa a kormány, és tegye lehetővé, hogy multinacionális cégek ellenében élvezzenek védelmet a helyi feldolgozók, valós piaci áron jussanak hozzá jó minőségű nyersanyaghoz.

A termelékenységet kell növelni

A rönkfa exportjának tilalma nem segíti a hazai feldolgozókat, hiszen jelenleg már nincs is túl nagy felvásárló piaca külföldön a rönknek, mondta el lapunknak Kádár Rezső. A Kovászna megyei ProWood faipari klaszter ügyvezetője rámutatott, az árfolyam-alakulás hatására a kínai és az arab felvásárlók is visszaléptek, így jelenleg nem az a helyi faipar legnagyobb gondja, hogy a külföldiek felvásárolják előlük a feldolgozatlan rönköt. A technológiai fejlesztést kell támogatni, hiszen ezen a téren hatalmas a lemaradás, ami rontja a romániai vállalatok versenyképességét. Amíg elavult technológiával dolgoznak, sokkal több munkaerőt kénytelenek foglalkoztatni, ez növeli a költségeiket, közben a minőséget is javítani kellene.

Kádár Rezső rámutatott, hasonlóképpen, mint ahogy egy évben az IT-ágazat fejlesztésére voltak specifikus pályázati kiírások, a faipar felzárkóztatását is lehetne ilyen módon támogatni. De arra is van javaslatuk, ha a kormány nem akar erre a célra pénzt elkülöníteni, ez esetben a lábon eladott fa árából lehetne egy alapot kötelező módon elkülöníteni fejlesztésre, mint ahogy újraerdősítésre is létezik a fa árából félretett alap. A klaszter vezetője hangsúlyozta, az évek során több javaslatot benyújtottak az ágazat fellendítésére vonatkozóan, de eddig ezeket figyelmen kívül hagyták a döntéshozók.

A multinacionális cégek mellett a hazai feldolgozók nem tudnak „labdába rúgni” a faeladásra kiírt versenytárgyalásokon, így arra kényszerülnek, hogy Ukrajnából, Svédországból, Finnországból szerezzék be a nyersanyagot, mondta el Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi székhelyű ARBOR vállalkozói szövetség elnöke. Rámutatott, nem a rönkexport a legnagyobb gond, hiszen a multik félig feldolgozott állapotban viszik ki a fát Távol-Keletre. Szerinte a multinacionális cégek betelepítése ellehetetlenítette a székelyföldi faipart.