Tizenötmillió eurós fejlesztés folyamata indul be a Sepsi Ipari Parkban
Rekord értékű, további befektetőket is vonzó beruházás megvalósítása veszi kezdetét ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kérések leadásához viszont még meg kell várni a formanyomtatványok megjelenését, mert azokból derül ki, hogy kik élhetnek ezekkel a lehetőségekkel, tájékoztatott Debreczeni László.
A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó rámutatott: a kényszerszabadság lehetőségével továbbra is élhetnek azok a cégek, amelyek tevékenységét korlátozzák a hatósági óvintézkedések. Bár a vendéglátóipart súlyosan érintette a válság, az éttermek szeptembertől már nem élhetnek a kényszerszabadság intézményével, vagyis nem kaphatnak 75 százalékos bértámogatást, mivel elvileg már működhetnek a beltéri egységeik, így munkát tudnak biztosítani alkalmazottaiknak.
Újdonság, hogy bevezették a részleges kényszerszabadság intézményét. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az alkalmazott napi négy órát dolgozik és munkaadójától megkapja fizetése felét, míg a másik négy órában kényszerszabadságon van, de erre az időre járó fizetése 75 százalékát az állam finanszírozza.
A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint a részleges kényszerszabadság feltételeit csak általánosan fogalmazták meg a törvényben, Debreczeni László azt tanácsolja az érdekelt vállalkozóknak, várják meg, amíg megjelenik a formanyomtatvány, és annak a tartalmából kiderül, hogy pontosan kik élhetnek a lehetőséggel.
Másik újdonság, hogy a napszámosokat foglalkoztató cégek, amelyeknek csökkent a forgalma, december 31-ig kérhetik a szezonmunkásokkal járó költségeik 35 százalékának megtérítését. A kormány támogatási csomagja rendelkezik azokról az egyéni és családi vállalkozásokról is, melyeket a szükségállapot alatt teljesen leállítottak. Ha újraindulásuk után csökkent a forgalmuk, ez év végéig havonta kérhetik az államtól az országos átlagbér 41,5 százalékát. Mindezeket a támogatásokat a kérvényezési formanyomtatványok megjelenése után lehet igényelni.
A cégek 2500 lejes állami támogatást igényelhetnek a távmunkában dolgozó alkalmazottaik eszközeinek megvásárlásához. Ezt viszont csak azok a cégek vehetik igénybe, amelyek módosították az alkalmazottak munkaszerződését, és abba belefoglalták a távmunka lehetőségét, aki ezt nem rögzítette papíron, nem kaphat erre a célra állami támogatást, mutatott rá az adószakértő.
Továbbra is érvényben van az a lehetőség, hogy a cégek, amelyek legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket a munkahelyre, három hónapig, havonta megkapják az államtól a bruttó fizetésük 41,5 százalékát, hívja fel a figyelmet Debreczeni László, aki rámutatott, hogy a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség tévesen értelmezte a rendelkezést, és sok vállalkozás kérését visszautasította. A törvényben szereplő, legalább 15 napos kényszerszabadságot a Munkaerő Ügynökség 15 munkanapként értelmezte. A könyvelők testülete (CECCAR) pontosítást kért a munkaügyi minisztériumtól, amely körlevélben leszögezi, hogy 15 naptári napról rendelkeznek, nem 15 munkanapról, így az érintett vállalkozások ennek a pontosításnak a birtokában érvényesíthetik igazukat a Munkaerő Ügynökséggel szemben, mondta Debreczeni László.
Kovászna megyei munkaügyi ügynökség úgy értelmezi a törvényt ahogy érdekei megkívánják.