Magas a dolgozói szegénység!

Romániában 15 százalékos a dolgozói szegénység, ami 8 százalékkal nagyobb, mint az uniós átlag. A hazai munkavállalók átlag 8 eurós bruttó órabért keresnek, ami csupán egyharmada a 28 eurós uniós átlagnak, állapította meg nemrég Raluca Turcan.

A munkaügyi miniszter rámutatott, sok hazai dolgozó szegénységgel küzd, nem tud gyermekeinek méltó életkörülményeket teremteni, és az a gond, hogy ez a szegénység generációról generációra újratermelődik, vagyis ezen családok gyermekei nem tudnak kitörni a szegénységi állapotból. Amikor 2007-ben Románia az Európai Unióhoz csatlakozott, 950 lej – akkori árfolyamon 280 euró – volt a nettó átlagkereset az országban, ez azóta fokozatosan emelkedett, így idén nettó 3400 lej az átlagbér, ami 690 eurót tesz ki, ám továbbra is jóval az uniós átlagkereset alatt van, ismertette Raluca Turcan. A munkaügyi miniszter szerint ez az oka, hogy nagyon sokan elhagyják az országot, itthon pedig a szakképzett munkaerő hiánya hátráltatja a beruházásokat.

Raluca Turcan szerint javítani kell a foglalkoztatást, emelni a minimálbért, és ki kell küszöbölni a nyugdíjrendszerben és a közalkalmazotti bérezésben tapasztalható igazságtalanságokat. Példaként említette, hogy Romániában százszoros a különbség a legkisebb, 800 lejes és a legnagyobb nyugdíj között. A kormány új közalkalmazotti bértörvényen dolgozik, és módosítaná a munkatörvénykönyvet és a nyugdíjrendszert, ígérte.

Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató rámutatott: a politikumnak nagy felelőssége van, hiszen szavazatok érdekében az állami szférában túlnövelték a fizetéseket, ellenben nem költöttek elegendő pénzt az oktatásra, és arra, hogy magasan képzett szakembereket képezzenek, és ezáltal is növeljék a vállalkozások termelékenységét, hiszen így lehetne nagyobb béreket biztosítani a versenypiacon. Súlyos következményei vannak az ország gazdaságára nézve, hogy a munkaerő jelentős része képzetlen, és rossz a munkamorálja is, mondta.

A közgazdász szerint az ország évek óta görgeti maga előtt azt a problémát, hogy túl sok személy dolgozik az állami adminisztrációban, és folyamatosan emelik a fizetéseiket, így azok „elszálltak” a magánszektor béreihez képest. Eközben a kis- és közepes vállalkozások a csőd a szélén táncolnak, amit most nehezített a koronavírus- járvány. Szabó úgy véli, nehéz kikeveredni ebből a spirálból, hiszen a magánszférában nincs, amiből emelni a fizetéseket, miközben az állami alkalmazottaknak adott túl nagy fizetést már nem „illik” csökkenteni.