Már jövőben repülhetünk

Bár a megrendelő Brassó Megyei Tanács elnöke, Adrian Veștea már nem kockáztat pontos időpontot kitűzni, bizakodó abban, hogy elérhető közelségbe került a Vidombáki Nemzetközi Repülőtér építésének befejezése. Úgy véli, ahhoz, hogy működőképessé váljon a légikikötő, még egyetlen elem, a virtuális irányítótorony üzembe helyezése hiányzik, amit a speciális telekommunikációs eszközök gyártójával való szerződés értelmében idén októberben kell üzembe helyezzenek.

Ekkor azonban még nem indul el a kereskedelmi gépek fel- és leszállása, hiszen amint véglegesítették az építkezést, következnek a tesztrepülések – magyarázta Adrian Veștea, aki szerint tesztpilótáknak kell berepülni a brassó-vidombáki légteret, el kell végezzék a le- és felszállásokat, amelyek során kalibrálják az aradi repülőtérről irányított virtuális irányítótornyot, megjelölik a természetes és mesterséges akadályokat, és így kirajzolják a teljes brassói légteret, amit majd a kereskedelmi járatok használnak.

Mindezzel párhuzamosan zajlik a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, és több légitársasággal is tárgyalásokat folytatnak a majdani járatok indítására. Optimista forgatókönyv szerint is leghamarabb jövő évben indulhatnak kereskedelmi járatok a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.

Adrian Veștea házigazdaként terepszemlén mutatta be az ország legújabb repterét Cseke Attila fejlesztési miniszternek, aki Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester társaságában járta körbe a légikikötőt. Cseke Attila megállapította: a brassói repülőtér építésének története egy üzenet is, hogy bár fontos a központi hatóságok és kormány támogatása, de egy ilyen beruházást kitartással és munkával alulról jövő, helyi kezdeményezésként is létre lehet hozni.

Tamás Sándor kiemelte: a háromszéki önkormányzati vezetők kezdetektől támogatták a projektet, kormánytámogatást szereztek az építkezéshez, hiszen a háromszékiek számára rendkívül fontos, hogy mihamarabb elinduljon a légi kikötő, amelytől a turizmus és a gazdaság fejlődését remélik.

– Ez a repülőtér a miénk is. Közelebb hozza a világot, és közelebb visz bennünket is a világhoz, ami hozzájárul a térség versenyképességének növekedéséhez – fogalmazta meg Antal Árpád.
Adrian Veștea felidézte, hogy 2008-ban indították el a folyamatot, és 2011-ben készült el a reptér megvalósíthatósági tanulmánya. A kifutópálya építését 2014-ben fejezték be, majd következett két év szünet, és 2016-ban felújították a megvalósíthatósági tanulmányt. Ezt követően 2019-re készültek el a gurulóutak, a repülőparkoló és a kifutópálya csatornázása. Következett a bekötő utak, víztartályok, áramfejlesztő, víz-, gáz, villany-bekötése, illetve az utasterminál, amit idén áprilisban vettek át. Most zajlik a repülőtér teljes jelzőfény-rendszerének kiépítése, illetve utolsó elemként a virtuális irányítótorony kiépítése. Az építés befejezése után ki kell alakítani a légi közlekedési szolgáltatásokat, be kell szerezni a hatósági engedélyeket, és működőképes lesz a reptér. Ezzel párhuzamosan szerződnek a légitársaságokkal a rendszeres járatok indítására – sorolta a beüzemeléshez szükséges lépéseket Veștea.