Bla bla bla…pityoka..krumpli…burgonya…bla.bla..bla…ugyanaz a rinyalas minden evben.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Székelyföldön több pityókát termelünk, mint amennyit a lakosság el tud fogyasztani, de a gazdák szervezetlensége miatt nem tudunk megfelelően gazdálkodni a „székely valutával”. Potom áron adjuk el terményünket, ezért veszteségesen termelünk, állapították meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének mezőgazdaság témájú szekcióülésén.
A mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Könczei Csaba rámutatott, a háromszéki pityókatermesztők életét megkeseríti, hogy nem kiszámíthatóak a termelési és értékesítési körülmények, nagyok az áringadozások – egyik évről a másikra akár háromszorosára emelkedik vagy csökken a krumpli ára –, ezért nem tudnak előre tervezni. Tavaly például 35 banit kóstált egy kiló burgonya, idén már az 1–1,2 lejt is megadják érte.
Az igazgató magyarázata szerint a probléma az árképzés módszerével van, ugyanis a sok kis- és közepes gazda már a föld széléről, olcsón adja el terményét a kereskedőknek, és ezt anélkül teszik, hogy kiszámolnák az önköltségi árat, vagyis azt az összeget, amit az ültetésbe, megművelésbe és szedésbe fektettek. E nélkül ugyanis nincs honnan tudniuk, hogy milyen árat kellene szabjanak nyereség elérése céljából.
Ez az árképzési módszer a nagygazdákat is hátrányosan érinti, mutatott rá Bartha János, a Solfarm tulajdonosa, aki szerint ha a kicsiknek megéri például 50 baniért eladni a pityókájukat, a nagygazdáknak ez veszteséges, hiszen költséges technológiákat és eljárásokat alkalmaznak. „A pityóka a gazdag ember kultúrája, és a szegény ember eledele”, mondta Bartha, hozzátéve: a krumpli szakszerű megtermeléséhez hektáronként 15–30 ezer lejes befektetés szükséges.
Úgy véli, a kis- és közepes termelők számára az lenne a megoldás, ha termelői és értékesítői szövetségekbe tömörülnének, közösen jó minőségű étkezési burgonyát termesztenének, amit versenyképes áron tudnának eladni a boltoknak. „Amíg ez nem történik meg, addig évente megismétlődik, hogy szeptemberben a kisgazda a föld széléről eladja a pityókáját”, szögezte le Bartha János.
A közgazdász vándorgyűlésen felszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy a kisgazdákat csak kényszerhelyzet bírhatja összefogásra, mint ahogyan az a tejtermelők esetében történt. Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa szerint a térségben többnyire külső behatásra alakultak termelői és értékesítői szövetkezetek, amelyek viszont a tagok nem megfelelő hozzáállása miatt nem működnek. Gond, hogy amikor 1 lej a burgonya kilója, mindenki önállóan próbálja értékesíteni, de amikor 30 banira csökken az ára, a szövetkezettől várják, hogy jobb áron adja el, mondta Tánczos.
Kovászna, Hargita és Maros megyében tavaly 2,6 millió tonna krumpli termett, és a székely megyék összfogyasztása 1,6 millió tonnát tett ki, így a többlettermés nem indokolná, hogy külföldről kelljen burgonyát importálni, inkább exportálnunk kellene. Háromszék 83.000 hektár szántóterületéből évente 10–12 ezer hektáron termesztenek pityókát. 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete, viszont a technológiai fejlesztéseknek és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően növekszik az átlagtermés.
Megyénkben a legtöbb gazda 10 hektár alatti területen tevékenykedik, és hektáronként átlagban csak 14,8 tonnányi pityókát termeszt. A tíz és ötven hektár közti területen gazdálkodóknak már jobb a termelékenysége, hektáronként átlag 20,1 tonna krumplit gyűjtenek be. Ötven hektár fölött 51 háromszéki magánszemély és 83 cég gazdálkodik, hektáronként átlag 32,2 tonna pityókát képesek termelni, mondta Könczei Csaba. Hangsúlyozta, a krumplitermés 67 százaléka nincs lefödve tárolási kapacitással, vagyis a kis- és közepes gazdák rögtön a szedés után olcsón el is adják terményüket. Ha viszont közösen termesztenének jó minőségű étkezési burgonyát, amit elraktároznának, mosnának, válogatnának és csomagolnának, akkor jövedelmező áron tudnák értékesíteni. <<
Bla bla bla…pityoka..krumpli…burgonya…bla.bla..bla…ugyanaz a rinyalas minden evben.
A krumplit ultetik, a buzat vetik. Krumplival beultettttt terulet!!!!!!
Egy terméknek végső sorban a piac szabja meg az árát ,nem pedig a kis-és közepes gazda a föld szélén!És mi az ,hogy a nagygazdáknak az veszteséges ami a kis-és közepeseknek jó? Mindig azt hallottuk,hogy a nagy területek művelése a helyes mert….nem folytatom mert unalmas lenne.És hogy még vesztességes is!Miért nem hagyják abba a termelést ha vesztességes.Mert hazugság! A pityókabárók azt se tudják mennyi vagyonuk van,kit néznek hülyének?Jó ízű ,bőtermő fajtákat kell termeszteni,jó vetőmagokra nem kell sajnálni a pénzt ,mert az ára megtérül.Vannak gazdák akik már 10-15 éve ültetik vissza majdnem ugyanarra a helyre a pityókájukat,nem frissítik a vetőgumót ,jó ez így es jelszóval!És egy kisebb többletköltséggel próbálkozni a biotermékkel,mert lenne rá kereslet még a multiknál is ,ahogy a K -ban láttam van egy biotermék sarok ,de a legtöbb árú külföldi.És amikor 30-40 bani volt kilója nem volt vesztességes?Akkor minden pityókabáró tönkre ment volna,mégis tavasszal még többet ültettek.Most ,hogy 1 lejt kap a termelő -természetesen a jó minőségűért nagy tételben és 1,50-2 lejt a ház előtt vagy a piacon az miért nem jó?A környező országokban az ára kb30-40 eurócent ,ami megfelel a romániai áraknak.Majd ha jön az egyiptomi pityóka féláron,akkor majd kétszer annyit lehet jajgatni nagygazda báró urak!
Ez az ár is még kicsi?Akkor meg kell várni az import pityókát ,az majd felhajtja az árakat!Meg kell próbálni máshol eladni többért,például Norvégiában ,mondjuk 2 eurós árfolyamon norvég koronáért…Azért a vásárlóerőt is figyelembe kéne venni Erdey úr.Sajnos nem a gazda szabja meg az árakat,hanem a piac és végső sorban a multik….ez már nem a piacgazdaság elvein működik,hanem a multik hatalmi elvén.
Valami itt nem stimmel, uraim! A három székely megye összlakossága 1125199 ember. Romániában az átlag pityókafogyasztás pedig 98 kg évente. Ha a székely kétennyit eszik is meg, az még akkor is csak 225000 tonna. Valaki mondja meg már nekem, hogy ki ette meg azt az 1375000 tonnányi különbséget?
Szent Habakuk! Ez a fotó eszembe juttatta hogy már 4-dik osztálytól vittek az iskolából pityókaszedésre minden évben… csodás élményekben volt részem..
Megis hatalmas hazakban tengodnek szegenyek.
A kisgazdák terményének zömét a cigányok vásárolják fel, tehát ők szabják meg az árat.1 lejt nem adnak csak 70 banit vagy annál is kevesebbet plusz leszámítva amit elcsalnak a mérleggel.Az átlagtermés növekedése a sok műtrágyának köszönhető … és a sok íztelen, könnyen romló krumpli is.Ezért kell a gazda eladja 50 baniért a föld végén.Én nem vegyszerezek csak a minimálisat ami nélkül már tényleg nem lenne termés, nem műtrágyázok, még augusztusban is van ép krumplim, most sem találtam beteget de igaz cigánynak sem adok el már évek óta.
Uraim ha a burgonya az üzletekbe 1,9 lej és a piacon 2 lej ez nem lehet olcsónak mondani.