Megszűnt a piaci verseny

Az áram ára tízszeresére nőtt, a szolgáltatók is hatalmas veszteségeket könyvelnek el, a Versenytanács fokozottan figyel majd arra, hogy tavasszal, amikor lejár az energiaárak befagyasztása, ne a lakossággal fizettessék meg a veszteségeket, mutatott rá Gyerkó László.

A Versenytanács tagja lapunk érdeklődésére hangsúlyozta, figyelni kell, hogy március 31-e után korrekt és valós legyen az energiaár-megállapítás.

Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy szakmai fórumon arról beszélt, hiába kúsztak csillagászati magasságokba az energiaárak, a szolgáltatók tényleg „nagy veszteségeket” könyvelnek el, soha nem volt ennyire bonyolult a helyzet az energiapiacon. Hangsúlyozta, senki nem számított arra, hogy az idei év második felében az áram ára megawattóránként 300 euróra, a földgáz ára 130 euróra nő a 2020-ban jegyzett 30–40, illetve 3–4 euróról. Nagy-Bege Zoltán szerint az árak maximálásáról és a drágulások kompenzálásáról szóló törvény módosítása nélkül súlyosbodhat a helyzet, mert a jogszabály ebben a formájában a fogyasztóknak és szolgáltatóknak sem kedvez. Emlékeztetett: az ANRE korábban jelezte a törvény tervezetével kapcsolatos kifogásait a döntéshozóknak, de nem szívlelték meg a hatóság véleményét. A szakember kijelentette: elsősorban a szolgáltatókra kivetett többletadó és az ármaximálás hat kedvezőtlenül az energiapiacra. Utóbbi megszünteti az amúgy is törékeny piaci versenyt, és a helyzet nem normalizálódik a jövő év áprilisától, amikor megszűnik az árak korlátozása, ehhez legalább egy évre lesz szükség. A szakember kitért egyúttal arra is, hogy Románia a termelési és elosztási kapacitásának növelésével, a Fekete-tengeri földgáz kitermelésével, alternatív energiaforrásokba történő beruházásokkal léphet túl az energiaválságon.

Hirdetés

Az elmúlt hónapokban foganatosított jelentős emelések után sorra értesítik a romániai energiaszolgáltatók a további, sok esetben 200 százalékos drágításról a fogyasztókat. „Az energiaárak rohamos növekedésére megoldást kellett találni, ezért döntöttek az árak átmeneti befagyasztása mellett” – mutatott rá Gyerkó László. A Versenytanács tagja kifejtette, ez szükséges rossz a piaci verseny szemszögéből, ám ez egy közösen meghozott döntés volt, előtte közös bizottság alakult, a Versenytanács szakemberei is rábólintottak. A törvény lehetővé teszi, hogy ha valamilyen okból elfutnak az árak, és a kormány úgy értékeli, ezeket stabilizálni kell, hat hónapra be lehet fagyasztani ezeket. Ez történt most az energiaárak esetében, hosszas egyeztetések után. A szabadpiaci versenyben ez egyértelműen akadályt jelent, korlátozza a szolgáltatókat, de ezúttal fontosabb volt a szociális vetület, az emberek támogatása. Meglátása szerint két változat lehetséges, ha lejár március végén a korlátozás: ezt meg lehet hosszabbítani újabb hat hónapra, vagy fel lehet oldani. „A befagyasztás meghosszabbítása nem valószínű, hiszen tavasszal–nyáron csökken a lakossági fogyasztás, nem indokolt a védelem. Ebben az esetben folyamatos megfigyelés alatt kell tartani a szolgáltatókat, hogy az öt hónapos korlátozás alatt felhalmozott vélt vagy valós veszteségeiket ne akarják utólag behajtani a lakosságon, ezek nehogy öt hónap után megjelenjenek a számlákon. Figyelni kell, hogy március 31-e után korrekt és valós legyen az energiaár-megállapítás” – szögezte le Gyerkó.