Munkavégzés járvány után?

A koronavírus-világjárvány és a szigorítások gyökeresen megváltoztatták a munka világát. Sok ágazatban a munkavégzés helye és a munkaprogram várhatóan nem lesz már ugyanolyan, mint a járvány előtt volt. Több mint egy év telt el, hogy egyes ágazatokban meghonosodott az otthoni munkavégzés vagy távmunka, és ez idő alatt rugalmasabbak lettek a munkaadók és munkavállalók is, állapította meg Vitályos Erzsébet háromszéki humánerőforrás-szakértő (HR).

Vitályos úgy véli, a munkaadók megtapasztalták, hogy alkalmazottaik otthonról is tudnak dolgozni, sok esetben hatékonyabban is, mint az irodában. Ugyanakkor vannak még konzervatív munkaadók, akik amondóak: ha az alkalmazott otthon van, és nincs szem előtt, akkor nem is dolgozik. Hasonlóképpen megoszlik az alkalmazottak véleménye is, mert van, aki visszatérne a munkahelyére, mások remélik, sőt kikövetelik, hogy továbbra is otthonról dolgozhassanak.

A háromszéki humánerőforrás-szakértő szerint egyre inkább teret hódít az úgynevezett felemás munkavégzés, amikor a hét néhány napján otthon dolgoznak, más napokon bejárnak a munkahelyre. Ennek a képlete a 3–2–2, azaz három nap az irodában, két nap otthoni munkavégzés és két szabad nap. Ezt Lauren C Howe, Ashley Whillans și Jochen I. Menges egyetemi oktatók dolgozták ki, és a rugalmasságra fekteti a hangsúlyt, így munkavállalók személyes programjukhoz tudják igazítani munkaidejüket. Egy friss felmérés szerint a romániai alkalmazottak az európai átlagnál is nyitottabbak a felemás munkavégzés iránt, hiszen a hazai munkavállalók 49 százaléka szeretné ezt a fajta munkamódszert, míg az európai munkavállalók 41 százaléka nyitott ez iránt.    

Vitályos Erzsébet úgy látja, elsősorban a nagyobb cégek vagy multinacionális vállalatok esetében teszi lehetővé az infrastruktúra ezt a fajta munkavégzési rugalmasságot. Korábban egyes cégek nagy összegeket fizettek az irodahelyiségek bérleti díjaként, ám a járványhelyzet miatt sok alkalmazottjuk otthonról dolgozik. A humánerőforrás-szakértő leszögezte: vannak területek, ahol lehetetlen bevezetni az otthoni munkát, hiszen a gyárból nem lehet hazavinni a gépet, ugyanakkor például az informatika, a távközlés, a pénzügyi szolgáltatások, a telefonos ügyfélszolgálat esetében otthonról is nagy hatékonysággal lehet dolgozni. A munkaadók is felismerték, hogy költséghatékonyabb, ha már nem bérelnek irodahelyiségeket, és már arra is találtak megoldást, hogy monitorozzák az otthoni munkát végző dolgozóikat.

Ami a jövőt illeti, lesznek ágazatok ahol kizárólag az otthoni munkavégzésre rendezkednek be, illetve máshol fenntartják ezt a felemás rendszert, véli Vitályos, aki szerint a járvány alatt volt alkalom felmérni, hogy az otthoni munkavégzéssel nem csökkent az alkalmazottak teljesítménye, sőt, esetenként javult. Az irodai munkához, munkaközösséghez és csapatmunkához ragaszkodók és az inkább otthonról dolgozókat a felemás munkavégzés békítheti össze.

Vitályos rámutatott, minden esetben cég- és személyfüggő, illetve a felek közös megállapodásán alapszik, hogy a következőkben milyen munkamódszert alkalmaznak. A cégeken belül a humánerőforrás-szakértők készítenek felméréseket arról, hogy melyik alkalmazott milyen körülmények között teljesít jobban, így akinél az derül ki, hogy otthon hatékonyabb, továbbra felkínálják neki ezt a lehetőséget, ha pedig nem, akkor behívják dolgozni. Ugyanakkor a rugalmas munkaprogram lehetősége már a járvány előtt is plusz vonzerőt jelentett, de a következő időszakban gyakoribb lesz, hogy járulékos juttatásként kínálhatják fel az alkalmazottaknak, hogy tetszés szerint választhatnak a felemás vagy otthoni munkavégzés között.