Négy hónap haladék

Átmenetileg fellélegezhetnek azok, akiknek nem sikerült a március 15-i határidőig benyújtaniuk egységes adónyilatkozatukat, ugyanis négy hónapos haladékot kaptak, és szintén július 31-ig lehet élni a 2, illetve 3,5 százalékos adófelajánlással.

Szakemberek szerint nem érdemes a meghosszabbított határidőig halogatni az adóbevallás kitöltését, mivel az adóív kitöltése bonyolult, és ajánlott könyvelőhöz vagy az adóhatóság székhelyén működő ügyfélszolgálathoz fordulni. Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adószakértő érdeklődésünkre elmondta: az eligazodást nehezíti a sok szabályozás, és az is nehezítés, hogy kizárólag interneten lehet benyújtani az adóívet.

Alapszabály, hogy azon magánszemélyeknek kell leadniuk az egységes adóívet, akik tavaly a fizetésükön kívül más jövedelemre is szert tettek, így a szerzői jogdíjasok, a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA), szabad foglalkozásúak (PFI) vagyis ügyvédek, könyvelők, orvosok, illetve azok, akik lakásukat, földjüket bérbe adják, vagy turisztikai célra adnak ki szobát, és akik osztalékot kapnak. Az adóbevallásban nyilatkozni kell az elmúlt év bevételeiről és meg kell saccolni, hogy idénre milyen jövedelemmel számolnak. A fizetések mellett megvalósított bevételek után minden esetben 10 százalékos jövedelemadót kell fizetni, egyes esetekben pedig nyugdíj és egészségbiztosítással is számolni kell.

Akinek ingatlan vagy föld bérbeadásából származik bevétele, az átalányadót fizet, így a bevétel 40 százaléka adómentes, a 10 százalékos jövedelemadót a fennmaradó 60 százalékra számolják. Átalányadót fizet az is, aki turisztikai céllal legtöbb öt szobát ad bérbe, öt szobán felül viszont már könyvvitelt kell vezetnie. A bérbeadásból származó jövedelem után nem kell nyugdíj-hozzájárulást fizetni, csak 10 százalékos egészségbiztosítást, de azt is csak akkor, ha a havi bér összege meghaladja a 2080 lejt.

Akik szerzői jogdíjból valósítottak meg bevételt azoknak nem minden esetben kell benyújtsanak adónyilatkozatot, mert munkáltatójuk köteles visszatartani, és havonta az államkasszába utalni a 10 százalékos jövedelemadót. Itt jön a számolás, mivel a szerzői jogdíjasoknak nyugdíj- és egészségügyi-hozzájárulást kell fizetni, ha nincs munkakönyves állásuk vagy nem nyugdíjasok, és a szerzői jogdíjból származó éves bevételük meghaladja a 24.960 lejt (havi 2080 lejt). Debreczeni János rámutatott, hogy opcionálisan az is fizethet nyugdíj-hozzájárulást, aki egyébként összesített jövedelme alapján ez alól mentesülne, mivel így majd nagyobb nyugdíjra lesz jogosult.

A PFÁ-sok/PFI-sek kötelesek leadni az egységes adónyilatkozatot, ám nem kell nyugdíj- és egészségbiztosítással számolniuk, ha évi nettó jövedelmük nem haladja meg a bruttó minimálbér tizenkétszeresét (24.960 lejt). Ezen felül kell fizetniük társadalombiztosítást, függetlenül attól, hogy van vagy nincs munkakönyves állásuk. Az érintettek minden tevékenységükhöz kapcsolódó költséget leírhatnak adóalapjukból, de ezt dokumentumokkal alá kell támasztani. Ilyen leírható költség például az alkalmazottaik bérköltsége, ha lakásukban van a székhelyük a közköltség egy része, azonnali költségként leírhatóak a 2500 lej alatti munkaeszközök, az autó amortizációs költsége vagy a kötelező minimális nyugdíjbiztosítás.

Aki részvényei után osztalékot kap, csak akkor kell egészségbiztosítást fizessen, ha az éves bevétele meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Fontos ugyanakkor, hogy minden fizetés melletti jövedelmet össze kell adni, és ha az együttes jövedelem meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, akkor le kell adni az adóívet és társadalombiztosítást is kell fizetni. Az egységes adónyilatkozatot az anaf.ro oldalon lehet benyújtani a „depune declarația unică” ablakra kattintva. A rendszerbe saját online fiókunkkal léphetünk be. Tavaly az ANAF minden adófizetőnek kiküldte postai úton az azonosítót, aki nem kapta meg, az a hatóság kirendeltségeinél kikérheti.