Nem ingyen „őrzik” a pénzt

Egyre több hazai bankban kevesebb pénzt vesznek ki az ügyfelek, mint amennyit letétbe helyeztek, mutat rá elemzésében az economica.net gazdasági portál, amely szerint a nagyon alacsony kamatok nem ellensúlyozzák a banki illetékeket, kezelési költségeket és az inflációt.

A rendszerváltás óta először fordult elő Romániában amit a Román Fejlesztési Bank (BRD) meglépett, hogy nulla kamatot hirdet a magánszemélyek eurós betéteire. Nemrégiben a Raiffeisen Bank arról értesítette lakossági ügyfeleit és mikrovállalkozásokat, hogy felszámolja eurós betéteiket. Más bankok ugyan pozitív kamatot hirdetnek, de azok annyira alacsonyak, hogy az illetékek és kezelési költségek felszámolása után az ügyfél veszteséget kénytelen elkönyvelni. Szakember szerint az alacsony vagy akár a nulla százalékos kamatoknak gazdaságélénkítő hatásuk van, ugyanis arra ösztönzik a lakosságot, hogy ne bankban tartsák megtakarításaikat, hanem tegyék pénzüket befektetési alapokba, vásároljanak kötvényeket, részvényeket, ingatlanokat vagy ingóságokat, azaz a pénz a gazdaságot élénkítse. Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint az érintetteknek azt kell eldönteniük, hogy a biztonságos, ám veszteséges banki betéteket választják vagy befektetési alapok, állami kötvények, részvények vásárlásával kockázatot vállalnak a nagyobb haszon reményében.

Biztonság veszteséggel vagy kockázat?

Bordás Attila szerint jelenleg a banki betét nem nyereséges megtakarítási forma, viszont biztonságos, hiszen a pénzintézetek százezer euróig garanciát vállalnak a letétekre. Véleménye szerint a befektetési alapok jelenthetnek megtakarítási alternatívát, hiszen ezek működése szigorúan szabályozott, szakemberek követik az ármozgásokat, a befektetőnek nem kell ezzel foglalkoznia. Mindenkinek el kell döntenie, hogy mekkora kockázatot vállal a részvényekre, mert a hozam is ez alapján változik, el lehet érni akár 30–40 százalékos nyereséget is, de benne van egy ugyanekkora veszteség lehetősége is. A sepsiszentgyörgyi pénzügyi szakember szerint léteznek alacsony kockázatú alapok, például uniós állami kötvények, amelyeknek alacsonyabb a hozamuk ám pozitív a reálkamatuk. Másik lehetséges megtakarítási lehetőség az ingatlan vagy ingó vagyonvásárlás, ám jelenleg csúcson vannak a lakásárak, most nem a legalkalmasabb az idő ebbe fektetni, ám előrejelzések szerint változhat a trend és jövő év második felében csökkenhetnek az ingatlanpiaci árak.

Veszteséges a banki betét!

A reálkamat évek óta negatív, mutat rá Bordás Attila. Magyarázata szerint még ha egy bank 1–2 százalékos kamatot is kínál, az évi három százalékos infláció miatt mindenképpen veszteségbe jövünk ki, hiszen a pénzünk értéke kevesebbet ér mint egy évvel azelőtt. Az economica.net elemzése szerint egy 2000 eurós letét a nulla százalékos kamatú BRD-nél a kezelési költség és illetékek leszámítása után évente 20 eurós veszteséget generál.

Vannak bankok ahol hiába pozitív a kamat a veszteségek a BRD betéteknél is nagyobbak, például az Unicredit 0,15 százalékos kamatot kínál, ami az illetékek levonása után 21 eurós veszteséget jelent, az ING Banknál az évi 0,10 százalékos kamat mellett már 22 eurót veszítünk. Ez a jelenség érvényes a nemzetközi bankpiacon is, ami viszont megnövelte a befektetési alapok iránti érdeklődést. A BRD Asset Managment például 25 százalékkal növelte értékpapírjai értékét, így ügyfelek száma 50 százalékkal emelkedett, mutat rá a gazdasági portál. Elemzésük szerint 2000 eurós évi lekötés esetén csak 12 bank kínál évi 12 eurócent és 15 euró közti nyereséget, másik 13 banknál az illetékek felszámolása után évi 36 eurócent és 22 euró között mozog a letétek vesztesége.