Nem rosszak a kilátások

Bár a számadatok nem tükrözik, Kovászna megyét sem kerülte el a koronavírus-járvány okozta munkaügyi válság, amely még nem ért véget. Becslések szerint akár megkétszereződhet év végéig a munkanélküliek száma. A háromszéki helyzetről Kelemen Tibort, a munkaügy igazgatóját kérdeztük.

– Hogy áll jelenleg a munkanélküliségi mutató Kovászna megyében, mire számíthatunk a következő időszakban?

– A munkaügyi hivatalnál a kifizetésekben, a támogatásokban látjuk a problémát, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy jelenleg 2706 gazdasági egység kéréseit dolgoztuk fel, ez 20 ezer személyt érint alkalmazotti státuszában, a kifizetett összeg pedig 27 millió lej volt. Ennek még nincs vége, nehéz előre megmondani, hogy mi lesz.

– Kiket érintett leginkább a járvány miatti intézkedés? Sok tömeges elbocsátás történt a megyében?

– Munkásokat most is keresnek, szakemberekre szükség van, tömeges elbocsátást pedig azok a cégek alkalmaztak, amelyek külföldre voltak elkötelezve, és megszűntek a megrendeléseik. Ilyen a nadrágipar vagy az autóipar, amelyek a helyi vállalkozásokat is érintették, mivel nem tudták kivárni, amíg újraindulnak ezek az iparágak. Nem mondhatom, hogy tragédia történt, mert a jelenlegi mutatók szerint nem nőtt a munkanélküliség. Ugyanakkor szerintem a foglalkoztatási rátát kellene bemutatni, mint pozitív jelenséget, és nem fordítva. Most 3,82 százalék a munkanélküliségi mutató, nem értük még el a 4000 állástalan nyilvántartását, viszont fontos tudni, hogy a fizetett munkanélküliek száma mindössze 800 körül van.

– Egyre rosszabb helyzetre lehet számítani az előrejelzések szerint. Miben tud segíteni a munkaügyi hivatal, milyen a Kovászna megyei jövőkép?

– Sajnos a járvány a szolgáltatásokat érintette leginkább, az volt a leggyengébb láncszem, labilissá váltak az állások, és le kellett mondani a legtöbb munkatársról. Kovászna megye egy százalékot képvisel az országban ebben a tekintetben, ami nyilván érződik a munkaerő szintjén is, de meglátásom szerint Háromszék, ha válságba is kerül az ország, kisebb megye lévén, jobban át tudja vészelni azt az időszakot. Ugyanakkor sokan kihasználják az állam nyújtotta lehetőségeket, támogatásokat is.

– Mit gondol a munkahelyek digitalizálásról, home office-ról, illetve arról, hogy átalakulnak a munkahelyi szokások a jövőben. Fel tud ehhez zárkózni Kovászna megye?

– A munkaügyi miniszterasszony a napokban is azt mondta, hogy digitalizálni kell még inkább a munkaerő piacot is, a köztisztviselői állásokkal együtt. Ezt próbálják most újraépíteni, mert nagy az elégedetlenség a különböző közintézmények munkatársaival szemben. Ha őt hallgatjuk, úgy érezhetjük, hogy ezek sóhivatalok, és lehet van benne némi igazság, viszont mi azt tapasztaljuk, hogy mindegy honnan és hogyan dolgozunk, a szolgáltatásokra szükség van, sőt több ügyfélszolgálati munkatársra lenne szükség. Lemondani a személyes kontaktusról, és a kifizetések miatt csökkenteni az állásokat helytelen. Úgy érzem, a mi társadalmunk nem tart még itt.

– Nőtt az elmúlt időszakban a szakiskolák, szakmunkások létjogosultsága?

– Háromszék a szakmára épített mindig, és évek óta mondjuk, hogy mennyire fontos a jó magyar munkás akár itt helyben, akár Bukarestben is. Érzékelhető az is, hogy a szülők nagy része kezdi belátni a szakmák fontosságát, és már nem egyetemi végzettségű gyereket szeretnének. A tendencia az, hogy a szakiskolák kereslete megnőtt, és fontos eleme lett a megyének. Erre lehet építeni a jövőben is, úgyhogy jók a kilátások. Az is fontos, hogy sok szakember jön haza és itthon szeretne dolgozni.

– Mit üzen azoknak, akik féltik állásukat vagy már munka nélkül maradtak a járvány következtében?

– Tudom, hogy nagyon nehéz, de fontos, hogy a cégvezetők tartsák be a szabályokat, ne használják most ki azt, hogy létezik koronavírus-járvány alatti támogatás. A türelem mindkét fél részéről szükséges. Azok, akik munkanélküliségre jutnak, bízzanak abban, hogy az ügynökség segít, és van piac a megyében. Ha nem is alkalmazottként, de akár vállalkozóként is lehet találni lehetőségeket.