Nem vonzó a kötelező lakásbiztosítás

A biztosítók nyakán kolonc, a lakástulajdonosok számára nem vonzó a kötelező lakásbiztosítás (PAD). Évek óta hiába erőltetik, nem működik a kötelező lakásbiztosítás rendszere, hiszen a hazai lakások kevesebb mint 20%-a rendelkezik olyan kötvénnyel, amely földrengés, földcsuszamlás és árvíz esetén megtéríti a károkat. A lakossággal viszont nehéz elfogadtatni, hogy olyan kockázatokért fizessenek kötelezően, melyek nem is érintik.

A térségünket is megrázó nemrégiben történt földrengés ismét ráirányította a figyelmet, hogy a lakosság mennyire sebezhető egy ilyen természeti katasztrófa esetén. Mint kiderült a lakásbiztosítás meglétét nem ellenőrzi senki, az ingatlantulajdonosok 80 százaléka pedig fittyet hány erre a kötelezettségére. A kötelező lakásbiztosítás ára az A típusú ingatlanok esetében 20 euró, a B típusúak esetében pedig 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést szavatolnak. Az Országos Biztosítók és Viszont-biztosítók Szövetsége (UNSAR) felmérése szerint a 9,6 millió lakás 80 százaléka nem rendelkezik kötelező biztosítással, ám ha mégis bekövetkezik a kár, az emberek a kormánytól várnak segítséget.

A biztosítók szövetségének tanulmányából az derül ki, hogy a hazai lakástulajdonosok 31 százaléka hajlandó lenne a kötelező ingatlanbiztosítás megkötésére, ha annak összegét, vagy legalább egy részét leírhatná az adójából, további 26 százalék akkor kötné meg a kötelező lakásbiztosítást, ha magasabb lenne a fizetése, a megkérdezettek 12 százaléka pedig úgy nyilatkozott: nincs elég információja erről a termékről. Mint kiderült, azok 17 százaléka, akik megkötötték a kötelező lakásbiztosítást, azért tették, mert vásároltak melléje egy fakultatív biztosítást is, amely viszont életszerűbb kockázatokra is fizet, így tűzeset, robbanás, lopás, vandalizmus és véletlen károk ellen is védelmet nyújt.

Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja szerint azért nem vonzó a kötelező lakásbiztosítás, mert az ingatlanok többségét nem fenyegeti az árvíz vagy földcsuszamlás kockázata, és a földrengés se fenyeget minden térséget. Törvény szerint a polgármesteri hivatalok kellene ellenőrizzék, hogy a lakók megkötötték-e a kötelező lakásbiztosítást, és ennek hiányában joguk lenne 100 és 500 lej közötti büntetést kiróni, mégsem osztják a bírságokat, mert magukra haragítanák a polgárokat, másrészt a jogszabály nem ír elő szankciót, ha a polgármesteri hivatalok nem lépnek ez ügyben.

A biztosítótársaságok sincsenek jó véleménnyel a kötelező, de sok esetben haszontalan kötvényről. Ha ugyanis nem létezne a kötelező lakásbiztosítás, sok biztosítónál megfizethető áron lehetne jobb felülbiztosítást kötni a lakásra, amely olyan káreseményre fizetne, amelyek életszerűek, így a földrengés mellett kártalanítanák az ingatlantulajdonost például tűzeset, csőtörés, a szomszéd eláztatása, jégverés, vihar, villámcsapás vagy áramingadozás esetén elromlott háztartási gépek esetében is.

Fotó: ujpestibiztosito.hu