De most őszintén: mi élvezet van (lesz?) egy székelynek egy olyan autópályában, ami Romániából Romániába vezet?
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az előmegvalósíthatósági tanulmányt és a műszaki tervezést végző Search Corporation Kft és Primacons Group Kft-vel ez év márciusában írták alá a 20,1 millió lej értékű, 30 hónapra szóló szerződést.
A munkálatok most értek el abba a szakaszba, amikor felvázolják a lehetséges nyomvonalakat. A tervek a jelenlegi fázisban még nem határozzák meg a pontos nyomvonalat, sem a csomópontok helyét. November végén terepen végeztek ellenőrzéseket annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges akadályokat, megkötéseket.
A következő időszakban közvitákra kerül sor a helyi hatóságok képviselőivel, hogy a nyomvonalakat összhangba hozzák a helyi beruházásokkal, illetve, hogy maximalizálni tudják az autópálya szociális és gazdasági hatásait.
Az öt lehetséges nyomvonal közül négy Keresztényfalva mellől, az A3-as autópályával való csomóponttól indulna, az ötödik változat szerint pedig Brassó terelőútjába csatlakozna az új sztráda. A közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) fontolgatja, hogy az autópályát bővítsék ki egy bekötőúttal is, amely az 1-es számú országúttal teremtene kapcsolatot.
Az autópálya Kézdivásárhelyt is érintené, három nyomvonal a várostól északra haladna el, majd az Ojtozi-szoroson keresztül szelné át a Kárpátokat a 11-es számú országút mellett, míg egy negyedik nyomvonal délről kerülné meg a várost és Lemhény közigazgatási területét érintve, az Ojtozi-szorostól északra törné át a hegyvonulatot.
A felvázolt variánsok mindegyike Oneștitől észak-keletre halad el, majd két lehetséges irányba folytatódnak: két nyomvonal keletre haladva a Răcăciuni községnél csatlakozna az A7-es autópályába, másik kettő pedig északnak venné az irányt és Bákótól délre, szintén az A7-eshez csatlakozva érne véget.
A lehetséges nyomvonalak a Hotnews interaktív térképén böngészhetők.
Az autópálya 85%-ban vissza nem térítendő forrásokból épülne meg, a román hatóságok önrésze 15%.
(Hotnews)
De most őszintén: mi élvezet van (lesz?) egy székelynek egy olyan autópályában, ami Romániából Romániába vezet?
Tulzott optimismul!
A tulzott pesimismul ellentéte akkor mersekelt optimismul?
Ha a tegnap nekifogtak volna az èpìtèsènek is kèső volna…….!
Nem lehetne alagutat? Sokkal jobb volna és az sem kerülne többe.
Ez az öt nyomvonal gyakorlatilag kettő. A legmegfelelőbb az a harmadik lenne, amelyik Vráncsa felé kikerüli Kovászna megyét. Úgyis csak azért épülne, hogy a tranzitforgalmat megkönnyítse, pontosabban, hogy tehermentesítse a 11-es utat. Az építésével járó környezetrombolás és az üzemeltetésével járó szennyezés sokkal többet fog ártani, mint amennyi hasznunk lesz belőle.
Az valóban jó lenne, ha elkerülné a megyét, mert tényleg többet árt, mint használ. (Abban viszont nem vagyok meggyőződve, hogy tehermentesítené a 11-est. Az autópálya használat fizetős, mindenki, aki spórolni akar, erre jönne-menne.) Az építésével járó környezet és egyéb rombolásról nem beszélve. Ennek címén műemlékeket, településeket, mezőgazdasági területeket (magyar életteret) lehet semmivé tenni. Azon kívül állandó zaj- és levegőszennyezés forrása egy sztráda. Ha éppenséggel 10 évig épül, 10 évig építőtelep az egész megye. Márpedig tudjuk, hogy ebben az országban az ilyesmi nem 10 évbe telik, hanem sokkal tovább tart.
„De most őszintén: mi élvezet van (lesz?) egy székelynek egy olyan autópályában, ami Romániából Romániába vezet?” Teljes mértékben egyetértek.
Az autópálya elsősorban gazdasági fellendülést hoz mindenhol, ahol elhalad. Hiába sírunk, hogy nincsenek gyárak, nincsenek jól fizető munkahelyek, mert egy komoly nyugati cég sem fog ide, az ország közepébe jönni, ahonnan fél napba telik míg átszállítja az árut a határon. Ha már van egy autópálya, akkor más a helyzet. Másrészt biztonságosabbá teszi a közlekedést, csökkenti a halálos balesetet számát, elsősorban a frontális ütközések kizárásával. Emellett a tranzitforgalmat is csökkentené, hiszen a 11-es országúton naponta több mint 10 ezer jármű halad át, ami levegőszennyezéssel, zajszennyezéssel jár, balesetveszélyes és lassítja a forgalmat. Nem csak „Romániából Romániába” fog vezetni, ha megépül, akkor Kovászna megyében felhajtasz a pályára és végig azon mehetsz majd egészen a magyar határig s onnan tovább, amerre akarsz.
Környezetrombolásról legfeljebb a hegyvidéken beszélhetünk, de a terep miatt ott elsősorban alagutak fognak épülni. A megye nagy részén valószínűleg szántóföldeken fog áthaladni, ami olyan nagy rombolást nem jelent, a gazdáktól megveszik a szükséges területet, a többin dolgozhatnak tovább. Ebből is ne csináljunk magyar-román kérdést, hogy az autópálya „magyar életteret” tesz tönkre, hanem inkább örüljünk, hogy ezzel is fejlődik a vidékünk. Máshol alig várják, hogy legyen autópálya, azért tüntetnek, hogy épüljön minél több, de nekünk székelyeknek ez se tetszik. Az építkezés nyilván kellemetlenségekkel fog járni, de melyik építkezés nem? A hosszú távú haszon viszont jóval nagyobb, mint az összes esetleges hátrány.
„santér” lesz évtizedekig. Ismerjük jól a nagy pályaépítéseket. Majd 10 kilométerenként lehet szalagot vágni, választási kampányt tartani, hogy egyszer majd milyen jó lesz. Felhajtasz Kovászna megyében, lehajtasz valahol Európában. Néhányszor életedben, ha jövő-menő ember vagy (és csakis akkor, hanem itthon ülsz). A többi időben meg itt hallgatod a zaját, itt szívod a porát és kipufogó füstjét. Ne etessetek marhasággal, még ha olyan lelkesítő, akkor se.
Én valahogy nem látom azt a nagy gazdasági fellendülést az autópályák közelében.
Minden autópálya nélkül voltak itt gyárak, amelyeket a korrupció és kapzsiság tett tönkre. A külföldi befektető soha nem azért jön ide, sztrádán vagy bármin, hogy gazdaságilag fellendítsen, hanem azért, hogy a hasznot hazavigye. Európába, ha mosogatni, vagy spárga szedni akar menni, a székely ráér Brassónál felhajtani az autópályára. Addig majd valahogy ledöcög a meglévő úton is. Bár azt képesek legyenek karbantartani. A nagy székely vállalkozók majd ellesznek valahogy.
Ami a szántóföldet illeti: 15 méter széles, pár száz méter hosszú földet birtokol a családom, amely, ha nagy hasznot nem is, de valamit csak hozott a konyhára. Egy autópálya ennél azért jóval szélesebb, és nyilván jóval hosszabb. Nem kezdem kiszámolgatni, hány hektárt venne el, biztosan kerül itt valaki, aki önszorgalomból utánaszámol. Kifizetik a gazdáknak? Ugyan milyen áron? Vagy: egy autópálya másik oldalára sem megy át az ember csak úgy, hanem csak a kijelölt helyeken. Vajon annyira jó lesz majd, ha a szomszéd faluba, amely pár száz méterre volt, ezután több tucat kilométert kell megtenni? Mérlegelte valaki ezt, vagy tényleg érdemes mindent feltenni a nagy nagy nyugati befektető által remélt Kánaán eléréséhez?
Kb. 70 km hosszú, ami 70000 m X mintegy 30 m szélesség = 210000 négyzetméter: 210 ha, aminek java része kitűnő minőségű szántóföld. Elsőre nem tűnik soknak. De valaki, akinek van ráérő ideje, számolja már ki, hogy mennyi jó föld tűnt el az utóbbi 50 esztendőben ilyen-olyan ” zöldmezős beruházások” alatt! Meg fog lepődni!
A „komoly” nyugati cég eljött bizony ide az ország közepébe (nem kellett neki autósztráda), Belgiumból egyenesen, megvette a keményítőgyárat, aztán szépen bezárta, lebontotta, épp hogy sóval be nem hintette a helyét, nehogy konkurenciája legyen az otthoni gyárának. Az embereket szélnek eresztette. Míg ide nem jöttek, a gyár virágzott. A székely meg hitt nekik, eladta egy szép autó, vagy ház reményében a részvényeit. Köszönjük szépen kedves befektetők, gyertek minél többen, pár rend bőrt még le lehet húzni az emberekről.
A másik komoly nyugati cég, szintén autópálya nélkül, idejött Réty mellé. Évi 1300000 mc fát (egymillió-háromszáz köbméter, ami durván egy 110 m-es élű kocka, kb 3,5- ször magasabb, mint a kézdivásárhelyi református templom tornya) tud feldolgozni, ha teljes kapacitással működik. Ez évi 600-1000 ha erdőt jelent. Kovászna megye össz-erdőterülete 163000 ha. Lehet számolni… Azzal most ne jöjjön senki, jóje, hogy nem székelyföldi, hanem „ukrán”, meg „szlovák” fát dolgoz fel. Az a fa mindenképpen a Kárpát-medencéből származik, tehát magyar élettérből.
Nos, ez egy nyugati cég. Azok, akiknek haszna van-volt belőle, kérem, szóljanak! O. G.-n kívűl. persze!
Valami azt súgja, nem lesz nagy tülekedés.
Legyenek szivesek es ugy 40 ev mulva meg vissza terni erre a temara.
Reméljük hogy elkészül.
Én remélem, hogy soha, és az úgy lesz jó!
Minden lakós az egész megyéből összekubikol egyetlen méter hosszú és a tervezett méter széles szelvényt. Mikor készen leszünk vele, jönnek a brassói és a bakói autós öngyilkosjelöltek és letaposnak minket az építményünkön. Már most sem sok a híja!.
A térképen Brasov – Covasna – Bacau név két, azaz kétszer van feltüntetve, ami megye és helység is lehet. Majd maglátjuk,hogy mit lehet erre ráfogni. Pártolást ritkán…
EZT AZ AUTOPALYAT AZ UKONOKAM SE FOGJA ELVEZNI!! 🙂