Pénzre van szüksége az államnak

Szükség van az állam bevételeinek növelésére, hiszen nehéz időket élünk, az államnak sok helyen be kell avatkoznia, hogy támogassa a védelemre szorulókat, indokolta az adótörvénykönyv módosításainak szükségességét Miklós Zoltán. A háromszéki parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott: a pénzforrások végesek, ezért az a legfontosabb, hogy növeljék az adóbehajtás hatékonyságát, mert az nem lenne rendben, hogy emelik az adókat, de közben továbbra is képtelenek azokat begyűjteni.

Miklós Zoltán szerint az RMDSZ csak részben elégedett az adótörvénykönyv tervezett módosításaival, de a kormánykoalíció egyik pártja sem tudta saját javaslatait teljes mértékben elfogadtatni. A szociáldemokraták (PSD) többkulcsos adórendszert szerettek volna, ám megmaradt az egységes adókulcs, a liberálisok (PNL) nem támogattak semmilyen beavatkozást a vállalkozói szférába, végül ők is tettek engedményeket.

Az RMDSZ által szorgalmazott, nagyvállalatokra vonatkozó 1 százalékos szolidaritásadó, majd az annak alternatívájaként javasolt, a válságból hasznot húzó cégekre kivetendő „viharadó” sem került elfogadásra, mondta Miklós Zoltán. A háromszéki képviselő sikerként könyveli el, hogy javaslatára elfogadták a szerencsejátékok erőteljesebb adózását. Azzal érvelt, hogy amíg a becsületes munkát 10 százalékos jövedelemadóval sújtják, nem méltányos, hogy jelenleg mindössze 1 százalékos a szerencsejátékból származó nyereség adója, így azt 40 százalékra növelik.

Fizessen, aki veszélyesen él!

Indokolt a cigaretta, az alkoholos italok és a cukros üdítők plusz adóztatása mert ezáltal remélhetőleg kevesebb fogy ezekből az egészségkárosító termékekből, fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai egyetem (BBTE) közgazdaság karának adjunktusa rámutatott: a társadalom összes tagja arányosan ugyanannyi egészségügyi biztosítást fizet, ám akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőt, alkoholos italokat vagy cigarettáznak, nagyobb valószínűséggel betegszenek meg és nagyobb valószínűséggel veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

A közgazdász szerint az egészségre káros termékek magasabb adózásának lényege, hogy ha valaki vesz egy doboz cigarettát, annak árában megfizeti a későbbi többlet egészségügyi szolgáltatást is, amit esetleg igénybe kell vennie. Rácz Béla Gergely rámutatott, ezek a termékek nemcsak azok számára károsak, akik fogyasztják, hanem a társadalom többi tagjára nézve is, hiszen lekötik az egészségügyi szolgáltatások egy részét.

Bizonytalan, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat

A mikrovállalkozások adózásának módosítása és az osztalékadó növelése már kényes kérdés, hiszen a hazai vállalatok túlnyomó többsége mikro- vagy kisvállalkozás, amelyek legjobban megszenvedik a gazdasági ciklusok változását, mutatott rá a közgazdász. Rácz Béla Gergely szerint az adótörvénykönyvhöz hozzá kell nyúlni, mert plusz bevételekre szüksége az államnak, ám arra kellene választ adni, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat. Az adóbehajtás javítása általában csak szándék szintjén fogalmazódik meg, de például az ÁFA behajtásban Románia továbbra is sereghajtó az Európai Unióban, mutatott rá a szakértő.

Kicsinálják a kisvállalkozásokat!?

Számos székelyföldi vállalkozás létét fenyegetik a kormány által tervezett adómódosítások, kongatta meg a vészharangot Edler András. A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke arra kéri Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét és a választott képviselőket: gondolják újra az adómódosításokat, mert Székelyföldet hangsúlyosan kisvállalkozói közösségek jellemzik, és gátolná a térség fejlődését, ha az adóügyi intézkedésekkel „kicsinálják a kisvállalkozásokat”. 

Kovászna megyében 4884 cég tett le könyvelési mérleget és ezek 90,5 százaléka mikrovállalkozás, amelynek egy része kilátástalan helyzetbe kerül, de a járvány után éledező turizmus is „kap egy pofont”, fejtette ki Edler András. Ha életbe lép a tervezet, nem lehet mikrovállalkozás, amelynek nincs legalább egy alkalmazottja. Kovászna megyében a mikrovállalkozások 37 százaléka van ebben a helyzetben, és nem azért, mert adót akarnak csalni, hanem mert olyan kicsi a tevékenységük, hogy az ügyvezető elvégzi a munkát és az osztalékból él.

A mikrovállalkozások a forgalmuk után 1 százalékos adót fizetnek, vagyis 100 lejes forgalom után 1 lejt fizetnek be adóként, ám ha áttérnek profitadóra, 100 lejnyi nyereségből 16 lejt kell adózniuk. „Mindig azt a lovat ütik, melyik húz”, fogalmazta meg a háromszéki kamaraelnök annak kapcsán, hogy az osztalékadót a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra emelnék, ami 60 százalékos növekedést jelent. Edler András aberrációnak nevezte azt, hogy egy vállalkozás alkalmazottja lehet részmunkaidős, de teljes munkaidőre kell társadalombiztosítási hozzájárulást – egészség- és nyugdíjalapot – fizetnie, ami például az újságkihordókat, szórólapozókat, szellemi munkát végzőket stb. – érinti negatívan. Edler András abban bízik, hogy a közvita során sikerül enyhíteni a kisvállalkozásokat leginkább sújtó módosításokat.