Reform: előnyök, hátrányok

A kormány által tervezett adóügyi módosítások leveszik a bonyolult könyvelés terhét a vállalkozókról, de nehéz pénzügyi helyzetbe sodorják a nagy forgalmat és alacsony profitot megvalósító vállalkozásokat, és ételjegyek nélkül maradhat több százezer alkalmazott.

Az adótörvénykönyv tervezett módosítása szerint január elsejétől a jelenlegi 500 ezer euróról 1 millió eurós üzleti forgalomra növelik azt a küszöböt, ami alatt a cégeknek a 16 százalékos profitadó helyett 1 százalékos forgalmi adót kell befizetniük az államkasszába. Az intézkedés a hazai vállalkozások 95 százalékát, mintegy 450 ezer céget és ezek több százezer alkalmazottját érinti.

Pozitívum az egyszerűsített könyvelés

A változtatás legnagyobb hozadéka a vállalkozók számára, hogy egyszerűsödik a könyvelésük, így a cégvezetőknek nem kell azon törniük a fejüket, hogy mi az elszámolható költségük, magyarázza Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az adóügyi módosításnak azon cégek lesznek a nyertesei, amelyek szellemi terméket értékesítenek, hiszen alacsony kiadásaik mellett szinte teljes forgalmuk után adóznak, de nem 16 százalékot, mint most, hanem csak 1 százalékot. Jelenleg minden kezdő céget mikrovállalkozásként sorolnak be, amelyek most is 1-3 százalékos forgalmi adót fizetnek, de ha a vállalkozó úgy ítéli meg, hogy ez nem előnyös, akkor alaptőkéjét megemelheti 25 ezer euróra, és 16 százalékos profitadó-fizető lesz. Ezt a lehetőséget viszont kiveszik az adótörvénykönyvből, mutatott rá Édler András.

Lesznek, akik többet adóznak?

Az intézkedés vesztesei lehetnek azok a vállalkozások, amelyek nagy forgalmat valósítanak meg kisebb profit mellett, hívják fel a figyelmet gazdasági elemzők. Ilyen helyzetben vannak többek között a kereskedők, a könnyűipari cégek, a turisztikai irodák. Édler András viszont úgy számol, esetükben sem lesz nagy a veszteség. Magyarázata szerint, ha egy cég száz lej forgalmat valósít meg, és tíz százalékos nyereséggel dolgozik, 1,6 lej profitadót kell befizetnie; ezzel szemben a százlejes forgalom után 1 lejes forgalmi adó dukál.

László Endre, a Turisztikai Irodák Egyesületének (ANAT) regionális elnöke szerint a szakmai szervezet azt a megoldást javasolja az utazási irodáknak, hogy ne a teljes forgalmat, hanem csak az általuk felszámolt jutalékot vezessék be könyvelésükbe, így nem olyan hatalmas az üzleti forgalom, hogy megterhelő legyen az 1 százalékos adó. November 15-én adózási konferenciát szerveznek az utazási irodáknak, amikor adótanácsadók ismertetik a különleges könyvelésre való áttérés előnyeit és hátrányait, hogy dönteni tudjanak, melyik adózási rendet választják.

Veszélyben az ételjegyek!

Az adótörvénykönyv módosítása miatt sok alkalmazott elesik az étkezési utalványoktól. Ugyanis azok a cégek tudnak ételjegyet biztosítani alkalmazottaiknak, amelyek profitadót fizetnek, és az ezzel járó költségeket leírhatják adójukból. Ha viszont nem nyeresége, hanem bevételei alapján adózik, már nem írhatja le az ételjegyeket, ezért semmi nem ösztönzi a vállalkozót, hogy ételjegyekkel pótolja az alkalmazottak fizetését. Romániában jelenleg 2,5 millió alkalmazott kap étkezési utalványt.

Már csak ezért is igaza van Erdei Dolóczki Istvánnak. A képviselőház Költségvetési, Pénzügyi és Banki Szakbizottságának RMDSZ-es tagja úgy véli, mivel az adóügyi módosításnak lehetnek áldozatai, lehetőséget kellene adni a vállalkozónak, hogy eldönthesse, a jövedelme után fizet 16 százalékot vagy bevétele után 1 százalékot.