Rendelet buktatóval

Ettől a hónaptól csak az adóhatóság (ANAF) regiszterében nyilvántartott civil szervezetek és egyházak kaphatnak szponzorpénzt, pontosabban csak azt a szponzorációt írhatják le adójukból a cégek, amelyeket a www.anaf.ro oldalon közzétett regiszterben szereplő civil szervezeteknek vagy egyházaknak nyújtanak, hívja fel a figyelmet Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő lapunknak elmondta: a szponzorációs szabályok megváltozásáról szóló törvény alkalmazási módszertanát csak március 22-én tette közzé a pénzügyminisztérium. A 819-es számú rendelet hozott néhány újdonságot, és tartalmaz egy lehetséges buktatót is egyes civil szervezetek számára. Jelenleg a civil szervezetek térfelén pattog a labda, ugyanis ha szeretnének szponzorációs bevételekre szert tenni, a 163-as nyilatkozat és kiegészítő dokumentumok benyújtásával mihamarabb be kell jelentkezniük az adóhatóság regiszterébe, majd az ANAF-nak a kérés benyújtásától számított tíz napon belül kell ezt elbírálnia.

A regiszterbe kizárólag online lehet bejelentkezni. Ez azt jelenti, hogy a civil szervezet elnökének rendelkeznie kell elektronikus aláírással, vagy fel kell hatalmaznia a könyvelőt, hogy a szervezet nevében bejelentkezzen. A nyilvántartásba vételhez szükséges egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozat, hogy a civil szervezet vagy egyház azt a tevékenységet folytatja, ami az alapító okiratban szerepel, a helyi pénzügyi hivataltól ki kell váltani egy igazolást, miszerint a szervezetnek nincs 90 napnál régebbi adótartozása, illetve feltétel a határidőre leadott adóügyi jelentések és mérlegek, és hogy a kérés benyújtásának napjáig nem volt inaktív.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint az inaktivitásra utaló feltétel lehet az adóhatóság regiszterébe kerülés buktatója. Magyarázata szerint a vonatkozó törvényben még az a megfogalmazás szerepelt, hogy az érintett civil szervezet „a kérés benyújtásának napján ne legyen inaktív”. Ezzel szemben az alkalmazási módszertan már úgy fogalmaz: „a kérés benyújtásának napjáig nem volt inaktív”. Ha tehát az inaktivitásra vonatkozó feltételt visszamenőleg is számon kérik, sok civil szervezet eleshet a szponzorációs bevételek lehetőségétől, hívta fel a figyelmet Debreczeni László, aki szerint előfordulhat, hogy egy civil szervezet korábban elmulasztott határidőre benyújtani egy jelentést, ezért az adóhatóság inaktívnak nyilvánította, majd a mulasztás pótlását követően újra aktiválta. Az adószakértő szerint a következő időszak gyakorlatából fog kiderülni, hogy a 819-es rendelet megfogalmazását miként alkalmazza az adóhatóság.

A civil szervezeteknak és egyházaknak egyszer kell bejelentkezniük a regiszterbe, de kikerülhetnek onnan, ha változnak a feltételek, adótartozást halmoznak fel, vagy elmulasztják a jelentések és mérlegek leadását. Ami a szponzoráló cégeket illeti, áprilistól meg kell bizonyosodjanak, hogy a szponzorációs szerződés aláírásának pillanatában a kedvezményezett szerepel az adóhatóság regiszterében, ellenkező esetben a támogatás összegét nem írhatják le adójukból.

Mint arról beszámoltunk, a cégek óriási összeggel szponzorálhatnák adómentesen a civil szférát vagy egyházat. A társasági adót fizető vállalkozások az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát, de nem többet, mint a profitadójuk 20 százalékát használhatják támogatásra. A mikrovállalkozások pedig annak függvényében, hogy van vagy nincs alkalmazottjuk, az üzleti forgalmuk 1 vagy 3 százalékát kell adóként befizessék az államkasszába – ennek az összegnek a 20 százalékát használhatják szponzorációként.

Az új rendelet a mikrovállalkozások számára is megnyitotta a lehetőséget, hogy bármely – a regiszterben szereplő – civil szervezetet vagy egyházat támogassák, mivel eddig csak azokat szponzorálhatták, amelyek legalább egy bejegyzett szociális tevékenységet folytattak. A Kovászna megyei vállalkozások tavaly mintegy 6 milliárd lejes üzleti forgalmat valósítottak meg, ennek 0,5 százaléka 30 millió lej, vagyis hozzávetőleg ekkora Háromszék lehetséges szponzorációs alapja, mutatott rá Debreczeni László.