Röviden

Papír vs. digitális

A hazai vállalkozások jelenleg 10 évig kell megőrizzék a papíralapú könyvelési dokumentumokat, ezt csökkentené 5 évre a Kolcsár Károly RMDSZ-es képviselő által benyújtott törvénymódosítási javaslat. A kezdeményező a könyvelési törvény archiválásról szóló részét módosítaná. Indoklása szerint erre azért van szükség, mert a pénzügyi hatóságok az ellenőrzések legfeljebb 5 évre visszamenőleg kérhetnek vállalati dokumentumokat, tehát értelmetlen őriztetni a fölösleges iratokat, mert az költségeket ró a vállalkozókra. A képviselő arra is rámutatott, hogy a digitalizáció fele haladunk, ezért nincs szükség papíralapú dokumentumokra.

Románia takaréklángon

A benzin- és gázolaj-, illetve a villany- és földgázdrágulás miatt a második negyedévben takarékos üzemmódba kapcsolt Románia. Az OMV Petrom adatai szerint április 1-je és június 30-a között 2 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott, mint a tavalyi év azonos időszakában. A villanyáram-fogyasztás ennél is nagyobb mértékben, 6 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. A földgázfogyasztás 19 százalékos csökkenése a leglátványosabb. Mindezeket összevetve Románia közel áll ahhoz, hogy teljesítse az Európai Bizottságnak ajánlását a fogyasztás 15 százalékos csökkentésére vonatkozóan. Szakértők szerint a villanyáram és a gázfogyasztás csökkenése annak következménye, hogy sok nagyipari fogyasztó teljesen leállt vagy csökkentett kapacitással működik, mivel a jelenlegi árak mellett a termelés nem kifizetődő.

Sokba kerülnek

Az Európai Unióban bevételeihez képest arányaiban Románia az ország bevételeinek több mint harmadát költi az állami alkalmazottak fizetésére, miközben az uniós átlag 22,4 százalék. A Költségvetési Tanács éves jelentése szerint tavaly az államkasszába befolyt pénz 33,8 százalékát fordították az állami alkalmazottak fizetéseire. E tekintetben Románia 2015-ben állt legjobban, amikor európai összehasonlításban a 20. helyen volt, egy évre rá már a 10. helyre kapaszkodott, 2017-ben a második lett, egy évre rá már az élre ugrott, és ezt a pozíciót azóta is őrzi. Ez az állami szektorban végrehajtott látványos, ám fedezet nélküli béremelések következménye. A kormány tavaly 112 milliárd lejt költött a közalkalmazottak bérezésére, miközben a költségvetési hiány 80 milliárd lej volt.