Saját lakásban, de zsúfoltan

A romániai lakhatási viszonyok paradox helyzetet mutatnak az európai uniós összehasonlítások szempontjából. A jurnalul.antena3.ro az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva készített érdekes elemzőt.

Az Európai Unió 28 (jelenleg már 27) tagállamai között Románia a dobogós helyet foglal el a lakástulajdonosok számarányát illetően. Többszöri felmérés eredményei mutatják, hogy Erdélyben s Romániában a lakosság 96 százaléka saját tulajdonú lakóházban vagy tömbház-lakásban él. Nyilván, ez a statisztika csak úgy lehet igaz, hogyha az ugyanazon lakcímen, lakásban élő több generációt (gyermek, szülő, nagyszülő) egyaránt tulajdonosnak tekintik, noha nem mindegyikük neve szerepel a telekkönyvben. Ezt látszik alátámasztani az Eurostat, amely szerint Romániában messze az EU-átlag alatt van az egy főre jutó lakhatási felület. Magyarán: magántulajdon a lakások zöme, de zsúfoltak!

A legutóbbi adatösszesítések alapján a romániai lakosság 43 százaléka egy- vagy kétszobás lakásban él, 54 százalék 3-4 vagy 5 szobásban, 2,4 százalék 5 szobásnál nagyobb lakásban. Kerekített számmal a lakosság 60 százaléka telkes, kertes házban él, 40 százalék „blokkban”. Az előbb említett 3-5 szobás vagy nagyobb lakások zöme nyilván falun vagy a városok „falusias” részén, peremén található. Konkrét utalás is van erre a tanulmányban, a falusi lakosság 70 százalékának legalább 3 szobás lakás áll a rendelkezésére, míg városon 56 százaléknak egy-két szobás lakás jut, ide tartoznak a garzonok is.

A lakosság 80 százaléka 20 évnél régebb épült lakásokban, lakótömbökben él, ebből 50 százalék 1980 előtt épült, 50 százalék 1980-2000 között. A felmérés időszakában (ami nem rég volt) a lakosságnak 20 százaléka élt 2000 után épült házakban, lakótömbökben.
Idén március és április folyamán, a koronavírus-járvány miatt elrendelt két szükségállapot idején országszerte 15 148 lakásépítési engedélyt adtak ki az illetékes hatóságok, az építkezési tervekben a  hasznos felület átlaga 98 négyzetméter, noha a korábbi direktívák arról szólnak, hogy az új lakóházak hasznos felülete lehetőleg ne legyen 100 négyzetméternél kisebb. Tavaly például 110 négyzetméter volt az átlag, idén januárban-februárban 108 négyzetméter, az előző évek átlaga meghaladta a 120 négyzetmétert. A szakértők szerint a „zsugorodás” oka elsősorban a koronavírus-járvány lehet, az építkezők, építkezni szándékozók spóroltak, ahol lehetett.

(bl)