Tizenötmillió eurós fejlesztés folyamata indul be a Sepsi Ipari Parkban
Rekord értékű, további befektetőket is vonzó beruházás megvalósítása veszi kezdetét ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Pánikot keltett a hazai vállalkozók körében a Tudose-kormány gazdaságprogramja, amely szerint lendületesen emelkednek a bérek és nyugdíjak, illetve csökkennek a társadalombiztosítási járulékok, viszont ezek terhét a vállalkozókra róná rá a kormány.
A kormány legvitatottabb terve, hogy már 2018. január 1-jétől 2000 lejre nő a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a garantált jövedelem összege bruttó 2300 lej lesz, a cégek pedig nem a nyereségük, hanem az üzleti forgalmuk alapján adóznak. Gazdasági elemzők szerint mindkét intézkedés óriási anyagi terhet ró a vállalkozásokra, amelyek egy része fizetésképtelenné válhat, illetve fékezheti őket a fejlődésben.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András elmondta, világos, hogy a kormány végzett egy számítást, amiből kiderült, hogy minél nagyobb fizetést erőltet a vállalkozókra, annál nagyobb lesz a bevétele a bérek után befizetendő adókból. Csakhogy az állam részéről nem korrekt ez a hozzáállás, és nem segíti a gazdaságot, hiszen a piaci versenynek kellene szabályoznia a bérek szintjét, azaz a cégeknek meg kellene adni azt a szabadságot, hogy differenciáltan bérezzék a gyengébben és a jól teljesítő alkalmazottaikat.
A kormány azt tervezi, hogy a vállalatok 16 százalékos profitadóját 2018 január elsejétől az üzleti forgalom alapján kivetett adó váltja fel, amelynek két vagy három kulcsa lesz. Ionuț Mișa pénzügyminiszter szerint a kiindulópont az 500.000 eurósnál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalkozások lennének, ezek esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, és ez progresszíven nőne. A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesülete hatástanulmányt készített, amelyből kiderül: a hazai vállalkozások felének kellene a jelenleginél több adót fizetnie, ami miatt minden harmadik cég fizetésképtelenné válhat.
Alex Milcev, az EY Románia pénzügyi és jogi tanácsadó cég vezetője rámutatott: „az intézkedés mögött vélhetően az a megfontolás áll, hogy a cégek többé-kevésbé törvényes eszközökkel megpróbálják minimalizálni a profitjukat, ami technikailag nem helyes megoldás, hisz vannak eszközök, amelyekkel ezt a jelenséget meg lehet gátolni.” A szakember szerint az új adó egyféle áfát jelentene, ezért újra kellene gondolni ennek bevezetését a profitadó helyett, mert ennek sok vesztese lehet, különösen a kis profittal nagy üzleti forgalmat lebonyolító cégek körében.
Édler András szerint a kormány hosszú távon át tudná alakítani az ország gazdasági struktúráját úgy, hogy az a versenyképes cégeknek kedvezzen, ha az adóügyi intézkedést valóban tudatosan vezetnék be, nem csak azért, hogy növeljék az állam bevételét. Ehhez arra lenne szükség, mondta, hogy a forgalmi adót ne globálisan, minden cégre alkalmazzák, hanem differenciáltan, ágazatokra lebontva, és egy megszabott értékhatár felett vezessék be. Emlékeztetett, korábban az átalányadó bevezetésekor bebizonyosodott: egyes cégek nem bírták azt kifizetni, és tömegesen belebuktak.
A háromszéki gazdasági szakember úgy véli, a forgalom utáni adózás a nagy hozzáadott érteket termelő cégeknek kedvezne, hiszen nem a profitjuk után kellene 16 százalékot befizetniük, hanem a forgalmuk után például 1 százalékot. Kedvezőtlen ugyanakkor a nagy forgalmat megvalósító, de alacsony nyereséget termelő vállalkozások számára, ilyenek a kereskedő vagy könnyűipari cégek, amelyek jelenleg alig adóznak. Édler András szerint a forgalmi adó bevezetésével hosszú távon a versenyképesség irányába alakulna át az ország gazdasága, mivel a nagy hozzáadott értéket termelő cégeknek érné meg beruházni Romániában, miközben az alacsony profitot termelő cégeknek nem lenne kifizetődő folytatni tevékenységüket. Emlékeztetett, Magyarországon már működik ez a rendszer, csakhogy ott például a nagy áruházláncoknak vagy a kommunikációs cégeknek kell forgalom után adózniuk, hiszen ezek esetében fennáll a gyanú, hogy különböző pénzügyi manőverekkel kiviszik az országból a profitot.