„Szegény gazdagokat” vizsgálnak

Egy nemrégiben életbe lépett pénzügyminisztériumi rendelet értelmében a pénzügyi ellenőrök magán- vagy jogi személyek feljelentése nyomán is indíthat vagyonosodási vizsgálatot fényűzően élő, de hivatalosan keveset kereső magánszemélyeknél.

Az adóhatóság (ANAF) szakemberei amúgy adó-befizetési kockázatelemzés alapján állapítják meg, hogy kikhez kopognak be ellenőreik. Az elemzéskor több rizikócsoportot határoztak meg, így az ANAF célkeresztjébe kerülnek például a „szegény cégek gazdag tulajdonosai” vagy a gazdasági tevékenységet nem folytató, de nagy vagyonnal rendelkező személyek, a show bizniszben dolgozók, illetve a többi magánszemély, aki hajlamos eltitkolni jövedelmét. Pénzügyi ellenőrzésre számíthat tehát, aki évek óta keveset keres hivatalosan, de új, nagy házat tart fent, luxuskocsit vezet, ékszereket vásárol, drága helyekre jár nyaralni.

Az avocatnet.ro gazdasági és jogi szakportál arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemrégiben megjelent 2018/675-ös pénzügyminisztériumi rendelet újdonságként bevezeti, hogy vagyonosodási vizsgálatot magán- vagy jogi személyek, közintézmény vagy bank feljelentése alapján is indíthat az adóhatóság. Rámutatnak, hogy az adóhatóság nyilvánvalóan nem rendelkezik annyi ellenőrrel, hogy minden magánszemély kasszáját megvizsgálja, hiszen meghaladná kapacitásukat, ha minden megalapozott vagy megalapozatlan lakossági feljelentésre ellenőrzést kezdeményeznének. Ugyanakkor ezek a feljelentések hozzájárulhatnak, hogy adó-befizetési kockázatelemzésnek vessék alá a bepanaszolt személyt. Az előírások szerint, ha az illető, adóhatóság által becsült bevétele és a hivatalosan bevallott bevétele között 10 százalékos a különbség, és az több mint évi ötvenezer lej, már magas kockázatú adófizetőnek minősül, és pénzügyi ellenőrzésre számíthat.

Az adóhatóság által végzett elemzések országszerte több mint százezer magas adókockázatú magánszemélyt azonosítottak, akikre tüzetes pénzügyi ellenőrzés vár.