Székely gazdák figyelmébe: komolyan kell venni a ragadós száj- és körömfájás veszélyét

Magyarországon és Szlovákiában egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be a párosujjú patásokat érintő járvány megfékezésére. A szakemberek szerint a ragadós száj- és körömfájás vírust a székelyföldi gazdák sem vehetik félvállról.

Okkal félnek a hazai gazdák a ragadós száj- és körömfájás vírustól (RszKF), hiszen a szlovákiai kitörések, valamint a Magyarországon található kisbajcsi és levéli kitörések rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket eredményeztek. Románia március 28-án frissítette az országba érkező állatok és állati termékek mozgásának korlátozását érintő járványmegelőző intézkedéseket, de a gazdák hozzáállása is sokat nyom a latban. Ezért is fontos megkülönböztetni a betegség körüli álhíreket, összeesküvés-elméleteket a valóságtól.

Felkiáltójel a gazdák számára

Egyre több olyan bejegyzés terjed a közösségi oldalakon, amelyek szerint a vírust valamiféle felsőbb hatalom szabadította rá Európára. Sokan meg vannak győződve róla, hogy a betegség korántsem olyan veszélyes, mint amilyennek mondják, és hogy az állatok leölése tervszerűen zajlik, tulajdonképpen egyfajta áldozati rituálé része. Ezek az elméletek rendkívül veszélyesek, mert hívői hajlamosak átsiklani a lényegen: a betegség nem csak állatok ezreit pusztítja el, de gazdasági válságot is szülhet, ha nem kezeljük felelősségteljesen.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is közzétett a napokban egy felhívást, amelyben a legfontosabb tudnivalókat közlik a gazdákkal. „Nagyon-nagyon veszélyes a vírus, mert hogyha megjelenik Romániában, Székelyföldön, akkor az egész mezőgazdaságot tönkreteheti. Kiváltképpen Hargita megyében, hiszen itt a mezőgazdaság 80 százaléka állattenyésztésre épül” – nyilatkozott kérdésünkre Becze István, az egyesület elnöke. Hozzátette, az exportkorlátozások rendkívül hátrányosan érintették a magyarországi tenyésztőket, és ezt itt, a szomszédban is komolyan kell venni.

Az orvosok és gazdák kötelezettségei

Örsi Csaba, Kovászna megye főállatorvosa a Székelyhonnak elmondta: a megyei állategészségügyi igazgatóság már a januári, Németországban megjelent ragadós száj- és körömfájás góc kitörésekor értesítette a megye körzeti állatorvosait, a magyarországi gócok megjelenésekor pedig részletes tájékoztatóanyagot juttattak el a megyében található, fogékony állatokat tartó telepekhez, az állatorvosi rendelőkhöz, körzeti és hatósági állatorvosokhoz, és a helyi betegségmegelőző központhoz.

Mint mondta, a fogékony fajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés) tartóinak szigorúan be kell tartaniuk a járványvédelmi előírásokat, minimálisra kell csökkenteniük az állatmozgásokat, és gondoskodniuk kell a járművek – különösen az állat- és tejszállítók – rendszeres fertőtlenítéséről. Amennyiben a betegség gyanúja felmerül, azonnal értesíteni kell a körzeti vagy hatósági állatorvost, illetve a megyei állategészségügyi igazgatóságot.

A vakcina nem megoldás

Több állattartó háborodott fel a közösségi médiában a szigorú intézkedések miatt is, amelyek a fertőzött-, illetve annak környezetében levő állatok elpusztítását célozták. Kegyetlen gyilkosságnak vélik, ám a valóságban ez az egyetlen módja a járvány megfékezésének.

„Ha a vakcinázásra épülne a védekezés, az leállítaná az élelmiszer- és élőállat-exportot. Több szerotípus létezik, nincs keresztimmunitás. A betegségen átesett, vagy beoltott állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek. A tünetmentes vírushordozást szarvasmarhában és juhban egyaránt kimutatták” – magyarázta.

Egy másik, gyakran feltett kérdés, hogy terjedhet-e levegőben a betegség. „A beteg állatok által kilélegzett levegőben lévő vírusok széllel történő átvitele egyik állattartó telepről a másikra lehetséges, de nem gyakori, a magas páratartalom és az alacsonyabb hőmérséklet kedvez ennek a terjedési módnak”  – mondta el az állatorvos.

Ezeket a tényeket Becze István szerint a gazdáknak is tudomásul kell venniük. „Ne háborodjunk fel azon, hogyha azokon a helyeken, ahol megjelenik, drasztikusnak tűnő intézkedéseket hoznak, hanem fogadjuk el. Hogyha bármit észreveszünk az állatainkon, azonnal szóljunk az állatorvosnak, hatóságoknak, mert óriási felelősségünk van ebben” – hangsúlyozta. A gazdáknak pedig javasolja, kérdéseikkel forduljanak a körzeti állatorvosokhoz vagy a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz hiteles információkért.

Minden, amit tudni kell a betegségről

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által közzétett tájékoztató szerint a ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatokat érintő betegség, amely lázzal, továbbá a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége. Megbetegíti a szarvasmarhaféléket, sertéseket, juhokat, kecskéket, és a vadon élő páros ujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek. Az állatok vírust ürítenek már a klinikai tünetek megjelenése előtt, a fertőződést követő 9. órától.

A fertőzés terjedhet

• a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal,
• az ilyen állatokból származó nyers hússal,
• egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.),
• fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával,

de szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében

• a ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.),
• a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.)
• és az ember is, a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tűk, stb. használata útján.

Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik.

Az RSzKF-vírus ragályozó képessége magas, a behurcolást követően gyorsan terjed és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, tejeskocsi, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik. A vírus szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig fertőzőképes marad. Trágyában hetekig, fagyasztott húskészítményben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél. 

Az állatok többségében a vírushordozás csak néhány hétig tart, de egyes esetekben szarvasmarhákban, bivalyokban, bölényekben ennél jóval hosszabb ideig, akár 1/2–3 évig is eltarthat, ezért a fertőzésen átesett állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek. Tünetmentes vírushordozást szarvasmarhában és juhban egyaránt kimutattak, sertésekben azonban egyelőre nem. Az emberben előforduló RSzKF igen ritka, a betegség jóindulatúan zajlik le.

A magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményei szerint a ragadós száj- és körömfájás januárban jelent meg Németországban, majd március 7-én Magyarországon, egy kisbajcsi gazdaságban is kitört. Március 21-én Szlovákia déli részén is azonosították a vírust, majd március 26-án újabb gócpont jelent meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen. Így jelenleg Magyarországon két, Szlovákiában öt településen küzdenek a vírus megfékezésével. A betegség utoljára ötven éve jelent meg Romániában.

Címlapfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher