„Szelíd” vegyszerek

Rákényszerülne az ember – ezt már belátta –, hogy természeti környezetére odafigyeljen, de aki a föld terméséből él, mint a mezőgazdászok, kertészek, azok sokszor feláldozzák a hosszú távú előnyöket az azonalliért. Ezért hiába von be a piacról az Európai Unió több „méregerős” növényvédő szereket, megvan a módja annak, hogy az újabbakkal is károsítsák az élővilágot.

– Valóban uniós trend, hogy fokozatosan több olyan vegyszert kivonnak a forgalomból, ami az állatvilágra vagy a talajra káros, de ez sokszor általános elégedetlenséget szül a gazdák körében – mondta megkeresésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A környezetkímélő új generációs vegyszerek alkalmazása nagyobb odafigyelést igényel, azokat pont a megfelelő időben, a növény vagy kártevő megfelelő fejlődési állapota elérésekor kell alkalmazni, hogy hatásosak legyenek. Ezért felértékelődik az időjárási előrejelzés is, annak is függvénye, mikor kell kiszórni például a gombaölő szert.

Tóth Kinga, a Növényvédelmi Hivatal tanácsadója szerint elég hamar lejár a vegyszerek forgalmi engedélye – azokat 3–5 évre állítják ki, az újraengedélyeztetés hosszú és költséges folyamat, többek között ezért is szinte minden hónapban bevonnak néhány kemikáliát a piacról (újabban például a Pyrifos 480 EC-t, a Pyrinex 25 Cs-t, a Nurelle D-50-t). Miniszteri jóváhagyással (derogálással) még így is fel lehet használni némelyiket, az unióban betiltott neonikotinoidokat Romániában idén még lehet répára és kukoricára alkalmazni.

A kíméletesség hátulütője, hogy esetleg többször kell ismételni a permetezést adott vegyszerrel, pontosan időzítve, mert nem produkálja rövid időn belül a kívánt hatást. Ám a gazdák egy része inkább nagyobb dózisban adagolja a vegyszereket, hogy a megszokott hatást elérje. A permetezési naplóba azt írnak, amit akarnak, számla nélkül is vesznek vegyszert, mert a kultúrát mindenképpen meg kell menteni. Igaz, borsos a bírság, ha nem tartják be a szabályokat (8000 lej), de a túladagolást nehéz bizonyítani, ahhoz talajmintát kell laborban bevizsgáltatni, vagy a kultúrából vett mintában kimutatni a vegyszermaradványokat, és ez költséges művelet. Ha viszont egyik gazda jelenti a másikat, mert például annak a kukoricára szórt permetszere károsította a saját répaültetvényét – akkor a reklamáló fél fizet 600 lejt a laborvizsgálatokra.

Az európai gyakorlat sem mindig példaértékű. Nagy-Britannia rögtön a Brexit után alkalmazni kezdte a glifozátot tartalmazó, az unióban betiltott növényvédőszert, így persze a terméshozamok is mások. „Mindenki csak a profitot nézi. Én nem hiszek a mesékben” – mondta Tóth Kinga.

Orbán Miklós, az Agrosic Közösségi Társulás elnöke, aki maga is gazda, kissé árnyalja az előbbi, nem túl biztató és a gazdákra nézve nem túl hízelgő képet. „Túlvegyszerezni nemcsak azért nem éri meg, mert nem költséghatékony, hanem mert visszafoghatja a növényt fejlődésében. Ha betartják az előírásokat, a vetésforgót, egy jól fejlődő kultúra már májusban összezárhatja annyira sorait, hogy alatta nem élnek meg a gyomok, így nem kell többször gyomirtózni. Nemrég több pityókatermesztővel konzultáltam, és megegyeztünk, hogy a megengedett 1,5 l/ha helyett csak 0,9 l-t használunk, mert az is elég. Persze mint általában az emberek, a gazdák is sokfélék” – tette hozzá.