Szélsőséges időjárás

Igazi indián nyárral indított az október, és bár sokan örülnek a napsütéses időszaknak, a mezőgazdászok nem ennyire boldogok. Az időjárási szélsőségek ugyanis nagy hatással vannak a növénytermesztés teljesítményére, ez az az ágazat, amelyet a legnagyobb mértékben érintenek a klímaváltozás hatásai. A háromszéki gazdáknak is alkalmazkodniuk kell az időjárási szélsőségekhez, hívja fel a figyelmet Könczei Csaba. A Mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint egy gazdaember két dolgot tehet: szárazságtűrő növényfajtákat ültet, illetve olyan technológiát használ és olyan talajmunkálatokat végez, amelyek nem engedik kiszáradni a talajt!

A nyárias októbert is száraz periódus előzte meg, az befolyásolta a mezőgazdaságot: leállt a repce vetése, az előrelátott 3000 hektárnak csupán felét sikerült elvetni, ennek egy része is rosszul kelt. Az őszi gabonafélék vetési periódusát kevésbé befolyásolta az időjárás.

Vehetünk majd 1 lejért pityókát

A betakarítási munkálatoknál a pityókaszedést befolyásolta, a száraz, kemény talaj miatt nem tudtak gépesített szedést végezni, a gazdák jó része kézi munkaerőt használt, így lassabban haladt a szedés. Ennek viszont van egy pozitív hozadéka is, hogy nem került egyszerre nagy mennyiségű krumpli a piacra, ezért nem alakult ki dömpingár, sőt a háromszéki gazdák már 1,5 lejért is el tudják adni a pityóka kilogrammját. A gazdák elégedettek, mert két egymást követő évben is jó árat kapnak a krumplijukért. Reméli, minden külső tényező ellenére közép-hosszú távon 1 lej környékén stabilizálódik az ár, ezáltal a gazdák tudnának előre tervezni. A jó ár miatt növekszik a krumplival beültetett területek nagysága, ez valahol 14.000 hektár környékén stabilizálódhat. Polarizálódni látszik a székelyföldi pityókatermesztés: a gazdaságilag erős termelők, a nagygazdák megmaradnak a krumplitermesztés mellett, a kicsik pedig felhagynak a pityókatermesztéssel, mivel nagy befektetésre és korszerű technológiák használatára van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és „piacos” legyen a termény.      

Könczei Csaba szerint az elmúlt évek időjárási adatait nézve, egyértelműen látszik, hogy változik térségünk klímája, hosszas száraz időszakok és rövid, intenzív esős periódusok váltakoznak. Bár éves szinten nem csökkent a lehulló csapadék mennyisége, viszont az egyszerre hull, nagy mennyiségben. Mindehhez alkalmazkodniuk kell a gazdáknak, hívta fel a figyelmet a háromszéki agráradminisztráció vezetője, aki szerint a lehető legkevesebbszer kell művelni a földet, olyan gépekkel, amelyek biztosítják a föld vízmegtartó képességét. Fontossá válik, hogy 2-3 évente elvégezzék a mély altalajlazítást. Ezt alkalmazzák a nagygazdák, ám mivel jelentős üzemanyagköltséggel jár, a kicsik elhanyagolják. Lényege, hogy 40-50 centiméter mélyen fellazítják a talajt, összezúzzák az eketalp által képzett réteget, amely megakadályozza az esővíz leszivárgását, illetve a talajvíz felfele való terjedését és a talaj levegőzését. A klímaváltozáshoz növényvédelmi szempontból is alkalmazkodni kell, mert térségünkben eddig nem ismert kártevők jelentek meg. Ez kényesebb kérdés, mert környezetvédelmi szempontok miatt Uniós szinten egyre több növényvédőszert vonnak ki forgalomból, az új növényvédő szerek ugyan környezetkímélőbbek, de nem annyira hatékonyak, mint a régiek. 

Öntözőrendszereket kell kiépíteni

„Közép- és hosszú távon Háromszéknek akkor van agrárjövője, ha minél nagyobb területen kiépülnek az öntözőrendszerek. Az öntözés ugyanis nem csak a szárazság kivédését, hanem a minőségi és mennyiségi termés stabilitás biztosítását szolgálja”, mutatott rá Könczei Csaba. Remények szerint Háromszék 83.000 hektáros szántóterületéből rövid távon 8000 hektárt öntözhetővé tesznek, illetve 20-30 éves távlatban a szántóföldek legalább felét, jobb esetben kétharmadát öntözhetővé kell tenni, mondta el a célkitűzéseket Könczei Csaba. Jelenleg Szépmező térségében 1598 hektárt öntöznek, illetve Maksa és Lécfalva között létezik egy 1060 hektáros rendszer, amelynek rehabilitálására szeretne pályázni a vízfelhasználók egyesülete, hasonló módon pályázna az Uzon-Szentivánlaborfalvi vízfelhasználók egyesülete is, illetve Telek-Barátos térségben van egy 400 hektáros üzemképtelen rendszer, amelyet korszerűsíteni kellene, ám itt még meg kell alakuljon a vízfelhasználók egyesülete. Felsőháromszéken pedig az AgroSic Egyesület közbejárására sikerült engedélyeztetni 3000 hektárnyi terület felszíni vizekből való öntözését, összegzett Könczei Csaba.

A háromszéki agrárszakember szerint a szélsőséges időjárás elleni küzdelem egyik fontos eleme a jégvédelmi rakétarendszerek kiépítése. E tekintetben az elmúlt három évben történtek előrelépések, mivel a korábban meglévő 16-ról 56-ra sikerült bővíteni a rakétakilövő állomások számát, igaz Erdélyben egyelőre nem nagyon épültek ilyenek, mivel térségünket kevésbé érinti a jégverés. A rendszer úgy működik, hogy a Meteorológiai Szolgálat jelzi, ha egy adott térségben jégeső várható, ekkor rakétát lőnek az esőfelhőbe, amely olyan szert szór szét, amely meggátolja, hogy nagyméretű jégkristályok alakuljanak ki. A rendszerről létezik uniós állásfoglalás, hogy nincs káros hatása. A rendszer nemcsak a mezőgazdasági értékeket védi, hanem a házak tetőzetét, az autókat és egyéb tulajdontárgyakat is.