Szigorodó bankhitelek

A hazai bankok kockázatosnak tartják a hitelezést, ezért szigorítják a hitelek odaítélésének feltételeit, emiatt csökken a hitelhez jutó magánszemélyek és kis- és középvállalkozások köre. Ezt a trendet mutatta ki a Román Nemzeti Bank (BNR) felmérése, amit a hitelezés szempontjából tíz legnagyobbnak számító pénzintézet körében végzett.

Mivel a megvizsgált tíz bank nyújtja a romániai fogyasztási és vállalati hitelek 80 százalékát, csökkennek a hitelek iránt érdeklődők esélyei. „A bank akkor ad esőernyőt, amikor süt a nap, és elveszi, ha elered az eső”, mutatott rá Bordás Attila. A sepsiszentgyörgyi LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint a banki stratégiákat jellemzi, hogy amikor jól megy egy vállalkozás, akkor kínál kedvezőbb feltételeket, ám amikor a vállalkozásoknak tőkére, magánszemélyeknek készpénzre van szüksége, nem ad kölcsönt. A központosított hazai bankrendszer másik jellemzője, hogy a hiteligénylőt nem egyénileg bírálják el, hanem egységes feltételek mentén döntenek Bukarestben. 

Bordás Attila szerint a szigorítás azt jelzi, a bankok kockázatként érzékelik, hogy a válságnak következményei lesznek a jogi és magánszemélyek hitelképességére. Megtörténhet, hogy több önrészt kérnek ingatlanvásárlás esetében, vagy csökkentik az eladósodottsági szintet. Vagyis ha eddig a törlesztőrészlet a jövedelem 35 százaléka lehetett, akkor ezt 25-30 százalékra csökkentik. Megtehetik, hogy nem vesznek figyelembe egyes bevételi forrásokat sem.

Bordás úgy véli, a bankok ezzel tovább ártanak a gazdaságnak, mert fékezik a pénzmozgást, romlik a vállalkozások teljesítőképessége, ha nincs likviditásuk, ezzel tovább nő a kockázat, és tovább csökkenek a hitelek. Meglátása szerint van néhány pénzintézet, így a LAM Mikrohitel Rt. vagy a Transilvania Bank, amely jellemzően vállalja a kockázatot, szembemegy az általános szigorítással, és ezzel piacot hódít.