Tizenötmillió eurós fejlesztés folyamata indul be a Sepsi Ipari Parkban
Rekord értékű, további befektetőket is vonzó beruházás megvalósítása veszi kezdetét ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Korábban Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke hívta fel a figyelmet, hogy a legeredményesebb 813 vállalkozás 75 százalékának, 610 cégnek nincs weboldala, és 63 cégnek nincs elérhető e-mail-címe! Úgy véli, a digitalizáció korszakában ez hatalmas hátrányt jelent az érintett cégeknek, hiszen üzleti lehetőségeket veszíthetnek. Egy vállalkozás digitalizációja viszont nem merül ki az e-mail-cím és weboldal létrehozásában, illetve az nem csak egy könyvelési program vagy operációs rendszer, amit ezrével forgalmaznak a piacon. „A valós számítástechnikai korszerűsítés nem tömeggyártást, hanem egyedi fejlesztést jelent, a folyamatok testreszabását, optimalizálását, ez növeli a hatékonyságot”, hívta fel a figyelmet Bihari Béla.
A székelyföldi informatikai vállalatokat tömörítő IT Plusz Klaszter elnöke szerint három akadálya van a vállalati digitalizációnak: egyrészt az idősebb cégvezetők nem fektetnek hangsúlyt a számítástechnikára, illetve a nagyvállalatoknál az idősebb csúcsvezetők nehezebben korszerűsítenek, mint a fiatalok. Másrészt költséges lehet az egyéni igényekre fejlesztett informatikai eszköz vagy folyamat, végül pedig előfordul, hogy a cég fejlesztene, ám a másik oldalon hiányoznak a digitális fogyasztók.
A szakember szerint a digitalizáció a termeléssel foglalkozó vállalatoknál a folyamatok egyszerűsítését jelenti, míg a menedzsment számára nyomon követhetőséget és a tervezhetőséget eredményez. Példaként említette, hogy megfelelő digitalizációval egy teljes építkezési munkálatot lehet anélkül irányítani, hogy a cég vezetése jelen legyen az építőtelepen, vagy a logisztikai központban. A nagyobb ingatlanfejlesztők 77 százaléka szerint a következő öt évben a digitalizációnak lesz a legnagyobb szerepe a folyamatok egyszerűsítésében, a hatékonyság növelésében. Másik példa a gyorséttermek digitalizálása, hiszen néhány éve még a kiszolgáló vette fel a rendelést és a konyhában leadta azt, kivitte az ételt, és elvette érte a pénzt, viszont ma már egy digitális pannón össze lehet állítani a rendelést, majd bankkártyával lehet fizetni, és a kiszolgáló csak kézbe adja az ügyfélnek. Hasonlóképpen a bankokban is automatizálhatóak a folyamatok, hiszen az ügyfelek jelentős részének ugyanaz a problémája, pénzt szeretne utalni, számlát nyitni vagy bankkártyát cserélni, magyarázta Bihari. Hozzátette: az informatikai cégeknek is folyamatosan fejleszteniük kell, hiszen gyorsan változik a technológia és a piac.
Bihari szerint a digitalizáció átalakítja a munkaerőpiacot, az alapszinten kiképzett alkalmazottak számának csökkenéséhez vezet. Ám úgy véli, nincs ok aggodalomra, hiszen az átalakulással új munkahelyek jönnek létre. A digitalizációt az Európai Unió a 2021–2027-es költségvetési ciklus legfontosabb irányvonalaként határozza meg.