Túl maradiak a munkaadók?

A járványhelyzet egyes ágazatokban átalakította a munkavégzés módszerét, lendületet adott az otthoni munkavégzésnek és távmunkának, ám a romániai vállalkozások e tekintetben konzervatívabbnak bizonyultak az uniós átlagnál. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben nyilvánosságra hozott adatai szerint Romániában az egyik legalacsonyabb az otthonról dolgozók aránya az unióban.

Szakemberek szerint ennek oka, hogy nálunk nincs hagyománya az otthoni munkavégzésnek és távmunkának, ebben sem a munka­adóknak, sem a munkavállalóknak nem volt tapasztalatuk és rutinjuk. Sokan csak a hátrányait veszik számba, bár számos előnye is van a távmunkának, például az alkalmazott időt spórol azzal, hogy nem kell munkahelyére utaznia, és ezt az időt munkával vagy családjával töltheti.
Az Eurostat a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt rendkívülinek számító 2020-as esztendőt vizsgálta. Kiderült, hogy az Európai Unióban tavaly a 15 és 64 év közötti munkavállalók 12,3 százaléka dolgozott távmunkában. E tekintetben Finnország a listavezető, ahol 25,1 százalék az otthonról dolgozók aránya, Luxemburg követi 23,1 százalékkal és Írország 21,5 százalékkal. A másik oldalon Bulgária található, ahol az alkalmazottak alig 1,2 százaléka dolgozott távmunkában, és Románia, ahol 2,5 százalék az otthonról dolgozók aránya, míg Horvátországban 3,1 százalék és Magyarországon 3,6 százalék.

Mi van a számok mögött?

Romániában az alkalmazottak 60 százaléka a szolgáltatások terén dolgozik, és 40 százalékot foglalkoztatnak az iparban és kereskedelemben. Innen megközelítve alacsonynak tűnik a 2,5 százaléknyi távmunkában dolgozó, ám mélyebben vizsgálva már árnyaltabb a kép. Kiderül ugyanis, hogy azokban az ágazatokban, ahol gyakorlatban alkalmazható a távmunka, minden negyedik-ötödik alkalmazott otthonról dolgozott – mutatott rá Rácz Béla Gergely közgazdász. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa kifejtette: magas azon alkalmazottak száma, akik a közszolgáltatások területén dolgoznak, és az állami intézményekben nem működött a távmunka lehetősége. Ugyancsak szolgáltatási ágazat a vendéglátóipar, ahol egyrészt nem alkalmazható az otthoni munkavégzés, másrészt az ágazatban dolgozók többsége tavaly kényszerszabadságon volt. Másrészt a mezőgazdaságban is kizárt a távmunka lehetősége.
A közgazdász szerint a hazai alkalmazottak 10–15 százaléka dolgozik olyan munkakörben, ahol gyakorlatban alkalmazható az otthoni munkavégzés, így megállapítható, hogy azok közül, akik tényleg dolgozhattak volna távmunkában, minden negyedik-ötödik alkalmazott ezt meg is tette. Rácz Béla Gergely ugyanakkor feltételezi, hogy az Eurostat által közölt 2,5 százalékban nem szerepeltek a pedagógusok, bár az oktatásban is megvalósult az otthoni munkavégzés, hiszen ha őket is számba veszik, eleve többen vannak, mint amilyen arány a statisztikában szerepel.

A hazai cégek visszavárják dolgozóikat

A hazai cégek konzervatívabbak, mint a nyugat-európaiak, nálunk az otthoni munkavégzésnek nincs kialakult kultúrája, ezért főként a járványhelyzet és a korlátozások kényszerítették ki ezt a fajta munkavégzést, véli a közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem távmunka témában végzett egy nem reprezentatív felmérést, és az általuk megkérdezett vállalkozók visszajelzéseiből az derült ki, visszavárják alkalmazottaikat az irodába, mert az elmúlt időszakban az otthoni munkavégzés hátrányait tapasztalták. Kifogásolják, hogy távmunkában nehezebben ellenőrizhető és lassúbb a munkavégzés, és nem hatékony a csapatmunka.

Rácz Béla Gergely szerint a home office-nak megvannak a vitathatatlan előnyei, például a forgalmas nagyvárosokban sok időt töltenek az emberek a munkahelyre és haza utazással, miközben otthoni munkavégzéssel ezt az időt tölthetik munkával vagy családjukkal, ami által a gyerekeik fejlettebbek, szociálisabbak lesznek, amiből később ugyancsak pénzben kifejezhető haszna lehet a társadalomnak. Másrészt ugyancsak társadalmi értéke van a digitális eszközök bevezetésével és használatával megszerzett új tudásnak, és érdemes a tevékenység egy részét továbbra is online térben tartani, mivel az hatékonyabb – véli az egyetemi adjunktus.