Ugyanaz, de nem ugyanannyi

Az ország gazdasági valóságától elrugaszkodott javaslattal rukkolt elő Dan Vîlceanu ügyvivő pénzügyminiszter, aki azt javasolja, hogy a magas jövedelműek számára csökkentsék az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) mértékét, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy a közegészségügyi rendszer jelenleg sem fenntartható, sőt, rekordértékű a hiánya.

Dan Vîlceanu méltánytalannak találja, hogy ugyanúgy 10 százalék egészségbiztosítást fizet az, akinek sok ezer lejes a fizetése, mint a kiskeresetűek, annak ellenére, hogy függetlenül a befizetett összegtől mindenki ugyanazt az egészségügyi szolgáltatást kapja. A tárcavezető így érvel: „az egészségbiztosítási hozzájárulás gyakorlatilag egy biztosítás arra az esetre, amikor valakinek kórházra, egészségügyi szolgáltatásokra van szüksége. Nem korrekt, hogy valaki, akinek nagy fizetése van, abból 10 százalékot fizessen be, míg valaki, akinek kis fizetése van, sokkal kevesebb hozzájárulást fizessen, mivel lényegében ugyanabban a szolgáltatásban részesülnek. Ki kellene találni egy felső szintet, ameddig levonjuk az egészségbiztosítási hozzájárulást” – nyilatkozta Vîlceanu.

Miközben a pénzügyminiszter a magas jövedelműek zsebe miatt aggódik, figyelmen kívül hagyja, hogy az idei év első négy hónapjában az Országos Egészségbiztosítási Alap rekordértékű, 5,3 milliárd lejes költségvetési hiányt könyvel el, ugyanis az egészségbiztosítást fizetők hozzájárulásaiból 11,6 milliárd lej bevétele volt, miközben a közegészségügyi rendszer fenntartása 17 milliárd lejbe került.

Vannak európai országok, ahol meghatároztak egy felső határt, hogy mekkora összegig kell egészségbiztosítást fizetni, viszont ezekben az országokban progresszív adózási rendszer van érvényben, és akik a határértéknél magasabb jövedelemmel rendelkeznek, kötelezik arra, hogy magán egészségbiztosítást kössenek, hívta fel a figyelmet Lorenzovici László. Az orvos-közgazdász végzettségű egészségügyi elemző rámutatott: mindenki ugyanazt az egészségügyi ellátást kapja, de nem ugyanannyit. A szakember szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy a jól kereső emberek többször fordulnak orvoshoz, vagyis több egészségügyi szolgáltatást fogyasztanak, mint a kiskeresetűek. Másrészt nincs rendben, hogy sokan nem fizetnek egészségbiztosítást, és mégis ugyanúgy jogosultak az ellátásra. Romániában ugyanis könnyen meg lehet szerezni a biztosított státust, hiszen ha valaki feketén dolgozik, és nem fizeti a hozzájárulást, ám szüksége lesz az orvosi ellátásra, akkor befizet egy elenyésző összeget, és máris biztosítottnak tekintik.