Új kapuk nyílnak az agráriumban

Készülniük kell a pályázati, támogatásigénylési kiírásokra az önkormányzatoknak, gazdaegyesületeknek, egyéni gazdálkodóknak és mindenkinek, akinek köze van a mezőgazdasághoz, hiszen az egyéni termelők támogatásán túl közösségi jellegűek lesznek a kiírások. Minden érintett egy sejtje ennek a rendszernek, és ha sikeresen hívják le a pénzeket, az egy térség, egy termelői közösség vagy önkormányzat számára fellendülést hozhat.

Jelentős változásokat hoz az agráriumban a 2023-as esztendő, ugyanis gyakorlati alkalmazásba lép az Európai Bizottság által Románia esetében decemberben jóváhagyott, a közös uniós agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakára vonatkozó új agrárstratégiai terve. Az 1098 oldalas dokumentumhoz további 700 oldalnyi mellékletet tartozik, ennek a végrehajtását pedig a közeljövőben kidolgozandó alkalmazási normák fogják szabályozni.

Az új agrárstratégia határozza meg az elkövetkező öt évben az egyéni termelők, gazdaegyesületek, önkormányzatok által igényelhető támogatásokat és azok feltételeit, az országos agrárpolitikákat, de még az agroturizmusban vagy a tanintézetek által a mezőgazdasági szakok esetében igényelhető támogatások kritériumait is. A szabályozás a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökségek (APIA), illetve a vidéki beruházásokat finanszírozó ügynökség (AFIR) által folyósított juttatásokra egyaránt kiterjed, sőt még egyes, a környezetvédelmi minisztériumon keresztül biztosított csatolt támogatásokra is – lényegében minden támogatást szabályoz, ami az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (FEGA), az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (FEADR), illetve az állami költségvetésből származik.

Az új irányelveknek része a digitalizáció és az innovatív technológiák vagy ötletek használatának ösztönzése a mezőgazdaságban, a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztása, továbbá célzottabb, eredményeken és teljesítményen alapuló támogatási rendszer alkalmazása, illetve számos, a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatás mérséklése.

Aki gyorsabb, az jut hozzá a pénzhez

Az új agrárstratégia értelmében a mezőgazdasági kártalanításokat egy új informatikai rendszer segítségével végzik majd el: a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség (APIA) egy közbeszerzési eljárás során ad megbízást egy, az éghajlati jelenségekre, a mezőgazdasági termeléskárok mértékére vonatkozó információk digitalizálásához szükséges szoftverek elkészítésére, amelyeknek különböző agrometeorológiai térképek is a részét képezik majd.

Az aszályos időszakok előfordulásának gyakorisága miatt kritikusan fontossá válnak az öntöző- és vízmegtartó rendszerek a jövőben. Az új agrárstratégia ezekre is biztosít támogatást. A helyi, azaz a kisebb öntözőrendszerek kiépítésére 102 millió eurós pénzkeretet biztosítanak.

„Van erre pénz. Az elképzeléseket és a szükséges dokumentációt – telekkönyveket, mezőgazdasági regisztert – elő kell venni, a pályázatokra készülni kell, mert aki gyorsabb, az jut hozzá a pénzhez! Számunkra ezért fontos a népszerűsítés a gazdák, gazdaegyesületek és az önkormányzatok körében egyaránt. Vannak olyan pályázatok – például az infrastruktúrára, mezei utak rendbetételére, sáncozására, aszfaltozására –, amelyeken önkormányzatok vesznek majd részt. Ha az önkormányzat nem mozdul, akkor a gazdák álljanak össze, és mozdítsák meg az önkormányzatot. Ezek a lehetőségek egy térség, egy mezőgazdasági termelői csoport vagy egy önkormányzat számára a fellendülését jelenthetik. A pályázatok közösségekre vannak kiírva, azon kívül, hogy egyéni termelők is kapnak támogatást. Ha jó az infrastruktúrája egy közösségnek – például a mezei útjaik –, akkor a gazdák is szívesebben mennek dolgozni, és lehet, hogy még az elhanyagolt földjeiket is rendbe rakják. Ez így kapcsolódik össze. Mindenki egy sejt ebben a mezőgazdasági rendszerben, és nálunk ez azért is fontos, mert vidékünk településeire jellemző, hogy a kiegészítő jövedelem nagy része a mezőgazdaságból származik. Akinek csak egy kis gazdasága van – hiába, hogy napközben máshol dolgozik –, ha van tíz juha és egy hektár földje, ami burgonyát termeszt, az is hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz. Az élelmiszerbiztonság is szerepel a stratégia céljai közt” – vázolta az összefüggéseket a Székelyhonnak Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Mekkora a költségvetés, és miként oszlik meg?

A 2023–2027-es agrárstratégia költségvetése 15,8 milliárd euró. Ebből 907 millió euró beruházásokra, mezőgazdasági fejlesztésekre fordítható, az összegnek több mint kétharmada a növénytermesztési ágazatban, valamivel kevesebb mint egyharmada pedig az állattenyésztési szektorban. Öntözőrendszerek kiépítésére 502 millió eurót szánnak, a fiatal gazdák beruházásainak, illetve telepítések támogatására 420 milliót, tárolási és feldolgozási beruházásokra pedig 375 milliót. A költségvetésből 1,7 milliárd eurót szánnak környezet- és klímavédelmi támogatásokra, állatjóléti támogatásokra pedig 736 milliót. A vidékfejlesztési alapba – a LEADER-programba, nem mezőgazdasági fejlesztésekre, közútiinfrastruktúra-beruházásokra – 851 millió euró kerül, támogató beavatkozásokra, például biztosítási díjak és kockázatkezelési eszközök költségére, termelői csoportokra, együttműködésre és innovációra, tanácsadásra és tudásátadásra, illetve műszaki támogatásra pedig összesen majdnem 357 millió eurót fordítanak.

Az új agrárstratégia részeként az eddigi egységes területlapú támogatási rendszert (SAPS) felváltja az alapjövedelmi támogatás a fenntarthatóságért (BISS), ennek a gazdaságok életképessé tétele mellett a környezeti teljesítmény javítása is célja.

Közvetlen kifizetésként az összes mezőgazdasági ágazatban 6,27 milliárd euró kerül kifizetésre az országban az elkövetkező öt évben, az állattenyésztési ágazatban pedig 1 milliárd euró. Majdnem 2,2 milliárd eurót hívhatnak le környezetkímélő, hagyományos, illetve füvesítési támogatásként a növénytermesztési ágazatban tevékenykedő gazdák 2027-ig, az állattenyésztési ágazat számára pedig mintegy 248 milliót biztosítanak állatjóléti juttatásokra. A szektorális (gyümölcs- és zöldségágazat, méhészeti, illetve borászati ágazat) beavatkozások költségvetése összesen közel 152 millió eurót tesz ki.

Székelyföldön sok állattartót érint a tejelő szarvasmarhák termeléshez kötött támogatása. Ez a juttatás az egyedenkénti 338 eurós értékről 361 euróra nő 2027-ig. Juhokra idén egyedenként 20 eurós támogatást kapnak a gazdák, ez fokozatosan 21,36 euróra nő 2027-ig, a húsmarhák esetében pedig az idei 279 eurós egyedenkénti értékről 298-ra. A méhészeti ágazat esetében a költségvetés 60,8 millió euró, ezt a méhcsaládokra jellemző kártevők és betegségek elleni védekezésre, a méhcsaládok legeltetésének az észszerűsítésére, valamint a termékek minőségének javítását célzó intézkedésekre fordítják, a jobb piaci értékesítés érdekében.

Széchely István

A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR), az Országos Állattenyésztési Ügynökség Kovászna megyei kirendeltségei és a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete képviselői egyaránt részt vettek azon a mikóújfalusi találkozón, ahol a mezőgazdasági törvénykezésben megjelent változásokról, az APIA támogatásairól és az új országos mezőgazdasági stratégiáról esett szó. Az Agrosic Közösségek Közti Társulás és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte eseményen a házigazda szerepét Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő és Demeter Ferenc polgármester töltötte be. Február 9-én Málnáson (11 óra, a községháza ifjúsági terme) és Sepsibükszádon (14 óra, kultúrotthon), február 10-én pedig Sepsibodokon (10 óra, Kukukk vendéglő) várják a gazdákat, tegyék fel kérdéseiket, mondják el javaslataikat.

 Nyitófotó:  Pinti Attila