Új kihívás előtt állnak a megyei turisztikai egyesületek

A korábbi előrejelzések dacára Kovászna megye már a tavaly szintet lépett a turisták számát illetően a koronavírus előtti, rendkívül jó eredménynek tartott, 2019-es adatokhoz mérten – többek között erről számolt be hétfőn délben László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke, valamint Deák Gyöngyvér, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (KMTE) igazgatója.

Elsőként a KMTE tavaly kinevezett igazgatója, Deák Gyöngyvér értékelte az egyesület korábbi tevékenységét. Mint elmondta: elsősorban a helyi turisztikai szereplőkkel szeretnék javítani a kapcsolattartást, ami eddig csak a jól teljesítő egységekkel működött, viszont a cél az, hogy a kétágyas szállásadóktól a négy-öt csillagos hotelekig mindenki megszólítva érezze magát, és Uzonkafürdőtől Torjáig minden turizmusban dolgozó bekerüljön a körforgásba.

„Olyan szemléletet kell közvetítsünk feléjük, amiben az adott szinergiák kiemelkednek, kisrégiókban, például Erdővidék, Olt-mente jól működnek, ugyanis a turistákat nem érdeklik a megyehatárok hanem az érdekli, ha megérkezett a bőrönddel és két gyermekkel, akkor mit eszik, mit csinál, mivel tud fizetni, hová megy tovább”
– fogalmazott Deák Gyöngyvér.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy bár profi honlap és alkalmazás a Visit Covasna, vannak hiányosságai, például nem kínál olyan csomagokat, amik ma nagyon keresettek, és amikből kiderül, mondjuk, „a Marsról érkező turista” számára is, hogy mit, hol lehet megnézni, hány napot érdemes a megyében eltöltenie.

László Endre, a TDM elnöke szerint nagy gond, hogy nincs egységes Székelyföld brand. Eddig mindenki külön úton járt, ennek pedig az az eredménye, hogy minél inkább eltávolodunk földrajzilag Székelyföldtől, annál nehezebb elmagyarázni, hogy mit is takar ez a név. Egységesíteni kell, és az Erdély brand részeként kell létrehozni, a kulturális, fesztivál-, sportturizmusra összpontosítva, mert ezekben a jövő. Ma már nem az öltönyös üzletemberekre kell építeni, mert azok többnyire online intézik az ügyeiket, hanem a családokra, fiatalokra.

Mivel a turizmus hatékonyságát is csak számokból lehet értelmezni, néhány – bevallása szerint – számára is meglepő statisztikával állt elő. Kovászna megye a turisták számát illetően meghaladta a koronavírus előtti, 2019-es szintet, habár azt jósolták a gazdasági szakemberek, hogy csak 2025-ben fogja elérni a korábbi mérföldkövet.

„2019-ben 136 530 regisztrált turista járt Kovászna megyében, 2022-ben 155 834, ami közel 15 százalékos növekedést tesz ki, de mivel ezek statisztikai adatok, figyelembe kell venni azt is, hogy öt szoba alatt a szállásadónak nem kötelező lejelenteni a turisták számát, tehát egy 20 százalékos eltéréssel kell számolni” – ismertette az adatokat László Endre. Azt is hozzá tette, hogy Kovászna a legkisebb megye, a szomszédos Hargita megye kétszer ennyi, Maros megye háromszor ennyi turistát generált, aminek szintén örülnek, hiszen a közös cél az egymillió turista elérése Székelyföldön.

„2019-ben majdnem átléptük ezt a mérföldkövet, akkor 964 ezer turista fordulta meg magát Székelyföldön, tavaly viszont ehhez képest 250 ezres lemaradásunk van, mert Maros és Hargita megyéknek nem sikerült elérni a 2019-es szintet.”

Országos szinten is ez a jellemző, hiszen míg 2019-ben 13 268 756 turista regisztrált kereskedelmi szálláshelyen, addig 2022-ben ez a szám csak 11 299 111 lett, tehát Kovászna megye az országos átlagnál jobban teljesített. László Endre szerint ez annak is betudható, hogy új szálláshelyek jelentek meg a megyében, új koncepciók mutatkoztak meg a turisztikai promóciókban, és ha nem történik valami külső negatív hatás, akkor ez a szám nőni fog.

Végezetül felhívta a figyelmet a 86-os sürgősségi kormányrendeletre, ami tavaly júniusban jelent meg, és ami kötelezővé teszi a TDM-egyesületek létrehozását minden megyében, ez azonban még mindig nem tudatosult az érintettekben.

„A már meglévő turisztikai egyesülteket strukturálisan kell átalakítani, közhasznú egyesületté kell váljanak, 49-51 arányban magán- és önkormányzati résszel” – mutatott rá László, hozzátéve, hogy a magánszféra hiányzik a jól működő Kovászna megyei TDM-ből, és nagy kihívásnak mutatkozik meggyőzni a kistérségeket, hogy ilyen szervezetek hozzanak létre, merthogy alulról fölfelé kell építkezni. „Fel kell tuningolni a vállalkozói kultúrát, hogy a szereplői megértsék, miért kötelező ez, de ugyanakkor azt is, hogy miért jó nekik” – emelte ki a turisztikai szakember.

Itt is nagyban gondolkodnak, hiszen a három megye egyesülete szövetséget hozna létre, amit a kormány megenged, és ami projektorinetált. A következő szint a regionális, Erdélyben gondolkodva, de igazodva az országos brandhez. Addig is elsőként a megyei TDM-eket kell létrehozni, illetve átalakítani, amire a határidő egy év, de idén júniusban már számonkérhető az eredmény.

 Fotó: Kovács Orsolya