Válság idején nő a feketemunka!

Miközben „békeidőben” visszaszorult a feketemunka jelensége, a mostani válság idején, a beszűkülő lehetőségek és emelkedő kiadások miatt megugrott azon munkaadók száma, amelyek óriási bírságot kockáztatva feketén foglalkoztatják munkavállalóikat. Utóbbiaknak szintén előnytelen ez, ugyanis egyrészt ők maguk is büntethetőek, másrészt egészség- és nyugdíjbiztosítás nélkül maradnak.

A feketemunka terjedésére a munkaügyi felügyelőség hívta fel a figyelmet, miután szeptemberben országos szinten rekordszámú, 1551 feketén vagy szürkén dolgozó munkavállalót értek tetten, és emiatt több mint 10 millió lejre büntették az érintetteket. Fekete- és szürkemunka is sokféle lehet: 1379 személynek egyáltalán nem volt munkaszerződése, 117 személy szerződését a munkaadója nem vezette be a Revisal nevű digitális adatbázisba, 5 munkásnak fel volt függesztve a szerződése, és 50 személynek részmunkaidős szerződése volt, ám munkaidőn túl dolgozott.

Ördög Lajos, a megyei munkafelügyelőség vezetője elmondta, azt tapasztalják, hogy a vállalkozások nehéz időket élnek, és mivel magasak a fizetésekkel kapcsolatos költségek, abból próbálnak lefaragni és csökkenteni kiadásaikat. Az építkezésben, kereskedelemben és vendéglátásban fordul elő leginkább a feketemunka. Ez főként a 2-3 alkalmazottat foglalkoztató kiscégekre jellemző, hogy „zsebbe adják” a fizetést, hiszen a többtucat vagy több száz fős munkaközösséget foglalkoztató nagyvállalatok nem kockáztatnak.

A főfelügyelő szerint az adótörvénykönyv módosítása se volt jó hatással a foglalkoztatásra, ez ugyanis arra kötelezi a részmunkaidős alkalmazottakat foglalkoztató cégeket, hogy minimálbérnek megfelelő összegű társadalom- és egészségbiztosítást fizessenek be az államkasszába még akkor is, ha az alig pár órát dolgozó alkalmazott bére nem éri el ezt a szintet. Változtatni kellene a részmunkaidős alkalmazottakra kivetett többletadón, hiszen nem normális, ha valaki – például egy újságkihordó – napi 2 órát dolgozik, de 8 óra után kell adóznia, véli a szakember. 

A háromszéki munkafelügyelőség vezetője úgy véli, a törvénykezésnek rugalmasabbnak kellene lennie, például ki lehetne terjeszteni a napszámosok foglalkoztatásához már használatos telefonos applikációt, és nem kellene arra kötelezni a munkaadókat, hogy alkalmazottjuk munkakezdése előtt már két nappal regisztrálja annak szerződését a digitális adatbázisba. Másrészt meg kellene hosszabbítani a munkaképességet bizonyító orvosi igazolás határidejét, hogy ne terheljék annak folyamatos kiváltásával az érintetteket.

Forrás: nemetorszagi-magyarok.de