Az infláció növekedése és az energiaárak válsága is növeli az adóelkerülést azaz szürkül a gazdaság, nő a feketemunka és a csempészet, figyelmeztetnek gazdasági elemzők. Romániát az európai átlagnál is hangsúlyosabban érinti ez a jelenség hiszen nálunk eddig is sok vállalkozás a törvényesség határán működik, hogy a lehető legkevesebb adót fizesse be az államkasszába. Mindezek mellett az ország célja az, hogy idén a tavalyinál 10,7 milliárd lejjel több adót gyűjtsön be.
Az adóbegyűjtés növelésének lehetőségét arra a felismerésre alapozzák, hogy Románia jelenleg az uniós tagországok között sereghajtó az adóbehajtás terén, derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által közzétett tanulmányból. Másrészt az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint Románia az áfa behajtás terén is sereghajtó az uniós tagországok között, hiszen 2019-ben az áfa 34,9 százalékát nem sikerült behajtania, ami 7,4 milliárd eurós veszteséget jelent az államkasszának. Ez a veszteség az elmúlt egy évben 2 százalékkal növekedett.
Másik oldalon az Adótanács elemzése mutat rá arra, hogy 1,4 millióan dolgoznak feketén az országban főként a kiskereskedelemben, építkezésben és a szállításban. Elemzők szerint Románia évente 2 milliárd lejt veszít a cigarettacsempészet miatt is, például tavaly 116 millió szál csempészcigarettát fogtak el, ötmillióval többet, mint egy évvel korábban. A szürkegazdaság jelen van továbbá a vendéglátóiparban, az albérletek esetében és a szolgáltatások terén is.
Digitalizációval és szigorításokkal az adóelkerülés ellen
Mint arról korábban beszámoltunk, az idei állami költségvetés tavalyhoz képest 10,7 milliárd lej pluszjövedelemmel számol, ami abból kellene származzon, hogy növelik az adóbehajtás hatékonyságát. Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ képviselő, a pénzügyi és költségvetési bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta: több olyan intézkedést is elfogadtak, amelyről az adóbegyűjtés hatékonyságát reméli az állam. Ilyen az a szigorítás miszerint bűnvádi felelősséggel jár, ha a munkaadó visszatartja alkalmazottaitól a fizetések utáni járulékokat, ám azokat határidőre nem fizeti be az államkasszába.
Ennek kapcsán Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő azt javasolja a vállalkozóknak, fokozottan figyeljenek, mit fizetnek ki először hiszen az alkalmazottaktól visszatartott adó befizetése az államkasszába elsőbbséget élvez például az áfával vagy társasági adóval szemben. Ha valamilyen ok miatt semmiképpen nem tudják a fizetésadót és járulékokat 60 napon belül kifizetni, akkor éljenek az átütemezés lehetőségével, ellenkező esetben bűnvádi eljárás indulhat ellenük.
Miklós Zoltán szerint az adócsalás kockázatának csökkentését szolgálja az intézkedés miszerint április 1-től opcionális, majd június 1-től egyes termékek esetében kötelező lesz a cégek közötti elektronikus számlázás. Ez a folyamat az adóhatóság online platformján keresztül történik, így azonnal értesülnek a tranzakciókról. Az elektronikus számlázás a zöldség- gyümölcs, a homok, kavics, ásványvíz, alkohol, ruhanemű, lábbeli és építkezések területén.
Az infláció „előnyei”
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa az adóelkerülés elleni küzdelem eszközeként említi az áruradar bevezetését, amely a Sumal faanyag-nyomkövető rendszer mintájára követi majd az országba belépő teherszállítást, így a hatóságok látják azt hova megy az áru és törvényesen cserél-e gazdát. Hasonlóképpen az elektronikus kasszagépek adóhivatal rendszerével való összekötése is a kiskereskedelem kifehérítését szolgálja.
A háromszéki szakpolitikus arra mutatott rá, hogy az infláció is növeli az állami bevételeket, hiszen ha emelkedik a termékek és szolgáltatások ára, azzal együtt nő a befizetett áfa összege is; nem mindegy, hogy például 10 lejes termékre számolják és fizetik az áfát, vagy ugyanaz a termék 12 lejbe kerül. Másrészt az infláció következményeként előfordulhat, hogy a lakosság többet költ, mert attól tartanak, hogy elértéktelenedik megtakarításuk, és az így megvalósuló nagyobb forgalom gazdasági növekedést és plusz adóbevételt jelenthet.
hatekonyan a temetobe…