Van jövő a háromszéki mezőgazdálkodásban!

Mit fed tulajdonképpen a falugazdász kifejezés, hogyan kell elképzelni az egész rendszert, és mi a szerepe a falugazdásznak, konkrétan mivel tudja segíteni a székely gazdákat? – többek között erről kérdeztük a Simó Tamás erdőmérnök végzettségű, gyümölcstermesztéssel is foglalkozó fiatal falugazdászt, aki Torján él.

– Mikortól működik a falugazdászrendszer, és ön mikor került kapcsolatba vele, hogyan csöppent bele?

– A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete 2018. november 1-jén kezdte meg működését, de megalakulását többéves tárgyalás és tervezgetés előzte meg mind magyarországi, mind helyi szinteken. Jómagam a kezdetektől a csapat része vagyok, újsághirdetésben olvastam a lehetőségről, egyből jelentkeztem, és így lettem az erdőmérnök a hálózat háromszéki kirendeltségében, ám saját gazdaságom profiljából adódóan a gyümölcstermesztésről is tudok tanácsokat adni az érdeklődőknek. Maga a falugazdász kifejezés Magyarországról ered, ahol már rég hatékonyan működik ez a rendszer. Nálunk szintén anyaországi támogatással jött létre, és fő célja a helybéli székely gazdaságok segítése, informálása, tanácsokkal való ellátása.

– Hogyan épül fel ez a segítő hálózat?

– A Székely Gazdaszervezetek Egyesületén belül 20 falugazdász tevékenykedik, akik három megyét próbálnak lefedni. Háromszéken hat falugazdász dolgozik, a csapatban van állattenyésztő mérnök, erdőmérnök, kertészmérnök, agrármérnök, élelmiszermérnök, állatorvos. Ez nem véletlen, a falugazdászok választásakor az egyesület vezetősége megpróbált minden ágazatot lefödni szakmailag. Rajtunk kívül pedig elismert szaktekintélyek segítenek, ha a felmerülő gondot nem sikerül megoldanunk. A szakmai eloszlás mellett minden falugazdász egy adott körzetért felel, én nagyjából a Torjától Kökösig vezető útvonal menti településekért. Háromszéken egy falugazdászra 10–12 község jut.

– Milyen konkrét segítséget tudtak nyújtani eddig a háromszéki gazdáknak?

– Az eddigi segítséget a napi szinten igényelt szaktanácsadás, a fórumok és szakmai előadások, valamint a Pro Economica Alapítvány révén igényelhető, kis értékű támogatások lehívásának sikerében nyújtott jelentős hozzájárulásunkban látom. Az előadások értékére és szükségességére remek példa a Torján február elején megszervezett Gazdálkodási ismeretterjesztő nap, amelyen közel 100 fiatal gazdálkodó vett részt. Külön öröm, hogy a zónámban élő gazdák ekkora érdeklődést mutattak, hiszen ez azt jelenti, van értelme a munkánknak. Egyesületi szinten pár ezer gazdát tartunk számon, akikkel együtt lehet működni, az említett pályázat kapcsán csak én magam 70 személynek nyújtottam segítséget.

– Miben látják a fejlődés lehetőségét, milyen terveik vannak?

– Ami az egyesület jövőbeli terveit illeti, cél a kis- és közepes gazdaságok szövetkezetekbe való tömörödésének elősegítése, hiszen csak így maradhatnak fent, és vehetik fel a versenyt a nagy gazdaságokkal. Ilyen terv még a biotermesztésre való átállás népszerűsítése, ami szintén hatalmas lehetőséget jelent a családi gazdaságok számára.

– Ön szerint melyek jelenleg a legnagyobb hiányosságok a székelyföldi mezőgazdaságban?

– Véleményem szerint, a székelyföldi mezőgazdaságban a legnagyobb hiányosságot a társulások kis száma és az újdonságokra való fogékonyság csekély mértéke jelenti. Ezek pedig visszavezethetők arra a problémára, hogy a gazdák nagy része már éltesebb korú, és szükség lenne a friss generációra, akik megújult lendülettel és új szemléletmóddal reformálnák meg a székelyföldi mezőgazdaságot.

– Van jövője az ágazatnak, megélhetési lehetőséggé válhat fiatal családok számára?

– Komoly megélhetőségi lehetőséggé válhat a gazdálkodás bármely ágazata, ha egy fiatal család komolyan nekilát. Az országos és uniós támogatások is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kis- és közepes gazdaságok segítésére, fellendítésére, valamint a fiatalok gazdálkodásra való buzdítására. Érdeklődő is szép számmal akad, csak a helyes irányt kell nekik megmutatni, hogy ne keserű szájízzel érjen véget a próbálkozás. A fontos az, hogy tiszta lapokkal induljanak, és komoly üzleti terv álljon az indulás hátterében. Tudnunk kell, hogy mit termelünk, kinek szeretnénk eladni és milyen formában. Természetesen itt is vannak nehézségek, de véleményem szerint kellő akarattal, kitartással és egy kis segítséggel minden gazdálkodni vágyó fiatalnak megélhetést nyújthat ez az életforma. Az említett segítségben játszik szerepet az egyesületünk és a falugazdász-hálózat, hogy az érdeklődőt felvilágosítsuk a lehetőségeiről és támogassuk az elindulásban a számára legelőnyösebb úton.

– Miként vehetik fel önökkel a kapcsolatot az érdeklődők?

– Ajánlom Facebook oldalunkat vagy a szekelygazda.ro weboldalunkat, ahol minden egyes falugazdász elérhetősége megtalálható, valamint ágazatokra bontott, hasznos információkat is találnak az érdeklődők. A helyi önkormányzatoknál is lehet érdeklődni a területért felelős falugazdász elérhetőségéről, hisz a legtöbb gazdaelöljáróval jó viszonyt ápolunk, és a segítségükre is számíthatunk.