Vége az államilag támogatott kényszerszabadságnak

Az állam többé nem támogatja a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bérét, hiszen a lazításoknak köszönhetően minden ágazat működhet. A Munkatörvénykönyv továbbra is biztosítja a kényszerszabadság lehetőségét, ezzel a pillanatnyi nehézségekkel küzdő vállalkozások élhetnek, ám az alapfizetés 75 százalékát a munkaadó kell fedezze, ebbe már nem pótol be az állam.

A járványügyi korlátozások miatt korábban tevékenységüket felfüggesztő vállalkozások örvendenek, hogy működhetnek, ám most sok helyen gondot jelent a szakemberhiány. Ennek oka, hogy sok alkalmazott nem tudott megélni a kényszerszabadságra kapott összegből, és munkahelyet vagy szakmát váltott. A kényszerszabadság intézményét tavaly, a koronavírus-járvány kitörése után vezették be Romániában. Lényege, hogy a korlátozások miatt bezárt cégek alkalmazottaikat technikai munkanélküliségre küldhették, és állami támogatásként megkapták az alapfizetésük 75 százalékát, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75 százaléka.

Túllépték a keretet

Az állam által támogatott kényszerszabadság érvényességét az elmúlt évben többször is hosszabbították, míg a lazításokkal egy időben, azaz június 30-án lejárt a támogatási időszak. A munkaadó viszont nem bocsáthatja el a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottat, fenn kell tartani a munkaviszonyát legalább annyi ideig, ameddig kapta az állami támogatást, hívják fel a figyelmet szakértők. Az idei költségvetésben a kormány egész évre 798 millió lejt irányzott elő a kényszerszabadságok után járó állami támogatásra, ám a pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az év első öt hónapjára a koronavírus-járvány szociális és gazdasági hatásainak enyhítésére az állam 1,16 milliárd lejt fizetett ki.

Lassan helyreáll a gazdaság

Bár a járványügyi korlátozások enyhítésével egy időben helyreállt a gazdasági tevékenység, még mindig van pár vállalkozás, amely él a kényszerszabadság lehetőségével, mutatott rá Ördög Lajos. A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője szerint többnyire a vendéglátóiparban, a rendezvényszervezésben tevékenykedő cégek és az előadóművészek vannak kényszerszabadságon. A főfelügyelő szerint a cégek nem kell jelentsék a munkaszerződés ideiglenes felfüggesztését, mindössze az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerébe (REVISAL) kell azt bevezetni.

A Munkatörvénykönyv továbbra is lehetőséget ad a kényszerszabadságra, ám a jelenlegi helyzetben ennek egyetlen előnye, hogy a pillanatnyi nehézséggel küzdő cég maga mellett tarthatja az alkalmazottait, mutatott rá Debreczeni János. A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint az alkalmazott otthon marad, megkapja az alapfizetése 75 százalékát, de a munkaadó rendelkezésére áll, bármikor behívható. Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa szerint miután végre megengedték, hogy dolgozzanak a vendéglátóiparban, most szakemberhiánnyal küzdenek. Hozzátette, a vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt kaptak a kényszerszabadságoló alkalmazottak, de ennyi pénzből nehezen lehet megélni, ezért sokan elmentek az építőiparba, taxizni vagy külföldre, és a lazítások után száz szakemberből alig kettő-három tért vissza munkahelyére.