A szabadság gyermekei vagyunk

Tegnap a helyi önkormányzat rendezésében Kézdivásárhelyen két helyszínen emlékeztek a sztálinista terror elleni forradalom és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharc hőseire.

14 órától a régi református temetőben, a Szoboszlay-perben kivégzett vértanúk emlékére állított kopjafánál a Református Kollégium tanulói emlékeztek az októberi hősökre. Jánosi Zsolt tizenegyedik osztályos diák így fogalmazott: „Mondják, a történelem az emberiség emlékezete. Olyan létfontosságú párbeszéd, amely a jelenben élők és a múlt személyiségei között zajlik. Valóban, a mai emlékezésnek is ez lehet a legfontosabb célja: megérteni az előttünk járók üzenetét. Azokét, akik az 1956-os magyar forradalmat kigondolták, és megvalósították. 1956 a magyar forradalom éve volt. Minden magyar forradalom éve. A magyar szabadság éve, határon innen és túl. 1956 a magyar Dávidok hősi harcát jelentette a vörös Góliát ellen. Harc, mely nem járt sikerrel, de megmutatta, hogy a magyar nép mindig készen áll megvédeni egyéni jogait és a nemzet szabadságát”, hangzott el beszédében.
Bartos Károly iskolalelkész azon tény köré építette mondandóját, hogy a magyar nép történelmében sokkal több lázadás, forradalom volt, mint a környező népekében. „Mi a szabadság gyermekei vagyunk, sőt kétszeresen vagyunk a szabadság gyermekei. (…) Nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja felebarátaiért. 1956-ban a budapesti fiatalok vérüket adták a szabadságért a zsarnoksággal szemben, a szólásszabadságért a félelemmel szemben, és ez futólángként szétterjedt a Kárpát-medencében. Fontos volt ez a vér, mert erősíti az identitásomat. Minden szabadságért, nemzetért kiontott magyar vér erősíti az én nemzeti öntudatomat”.
A folytatásban Mușnoi Kriszta tizedikes tanuló szólt az egybegyűltekhez. „Oroszok hazám testét ették, vérét itták. De már ébren vagyok (…). Fellázad a nép, és szabdal lyukas zászlót a Bem-téren, ahová bárki betérve Rákosi-címereket láthatott a bankok, boltok előtt letépve. A Sztálin-szobrot ledöntötték, mint óriás mellett a törpék… »üsd, vágd, nem apád!« és Sztálin feje, karja estére testéről levált”, idézte fel a 62 évvel ezelőtt történteket. Ezt a IX. A osztályosok Döntsd el magyar! című ünnepi műsora követte, majd az emlékezők, közöttük a városi önkormányzat és a Vitézi Rend képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékjelnél. Este a helyi iskolások fáklyás felvonulását követően a Nagy Mózes-líceum és a Református Kollégium diákjai mutatták be megemlékező műsorukat a Hősök Emlékművénél, a megemlékezés-sorozat koszorúzással ért véget. <<
(dhb)